/Törőcsik Mari cseppet sem fél az elmúlástól\: a hosszú betegeskedés, kórházi tartózkodás és lábadozás alatt volt ideje gondolkodni rajta\./
A Kossuth-díjas színésznőnek
saját búcsúztatójáról is konkrét elképzelései vannak, amelyeket Bérczes László beszélgetőkönyvében fejtett ki részletesen.
– Végrendelkezek, ember! Xavér lejön nekem orgonálni és egy pélyi elemista, negyedik-ötödikes kisdiák felolvas egy Pilinszky-verset.
Terézre bízok mindent. A lányomban megbízom.
Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom, doktor Szongoth Mariann mondta,
a Fekete-tengerben fogunk találkozni. Maár Gyula meg én. Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája – jelentek meg a könyvben a színésznő gondolatai.
Az azonban közel sem biztos, hogy a Kossuth-díjas színésznő végrendelkezése ilyen egyszerűen valóra válhat: a hamvak elszállításához ugyanis engedély kelll. A utánajárt ennek a szabálynak, az Országos Temetkezési Egylet és Ipartestüket egyik munkatársát kérdezte.
– A gyászoló család sokszor csak a hamvasztást rendeli meg, aztán magukkal viszik az urnát, és soha többé nem derül ki, mi lesz a maradványok sorsa. Ugyan a törvény kimondja, hogy a hozzátartozóknak nyilatkozniuk kell arról, hol lesz a végső nyughelye az eltávozottnak, ennek az ellenőrzése a legtöbb esetben nem történik meg – tájékoztatták a lapot.
2018. október 14. (vasárnap), 17:35
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
