Hoppá! 2 hónap után itt a válasz! ŐK hozták be a koronavírust Magyarországra! >>>

A pécsi virológusok azt vizsgálták, hogy a korlátozó intézkedések bevezetésekor honnan származtak a vírusok és hogy mennyire aktívan terjedtek ebben az időszakban.

/„Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellett nyúlnunk\./

Kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk” – írja a Virológia Pécs a Facebookon.

Hoppá! 2 hónap után itt a válasz! ŐK hozták be a koronavírust Magyarországra! >>>

Elkészült az első magyar genomikai járványelemzés

Megvizsgáltuk, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban. Honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön?

Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellet nyúlnunk. Kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk.

A mellékelt ábrákat hálózati-alapú és evolúciós filogenetikai megközelítéssel készítettük és ezek az ábrák kiválóan alátámasztják a további mondanivalót.

Ami tisztán látszik mindkét elemzésből: Többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek. Ez azt jelenti, hogy a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett. Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a mi általunk vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott.

Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagyKínára vagy az USA területére vezethető vissza.

Fontos megjegyezni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép.

Itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat láthatunk, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések.

Ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből tudjuk kikövetkeztetni.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése. Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont. A jelenlegi nemzetközi adatok alapján Lengyelországban is hasonló forgatókönyv figyelhető meg. Az európai lezárások kezdetekor elindult, főként hazatéréssel kapcsolatos Közép-Kelet Európát érintő embermozgás lehetett a fő hajtóerő. Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv pedig időt adott a többi országnak és a mi teljes régiónknak a korai intézkedések bevezetéséhez. Ezt az időt pedig egészségügyi és diagnosztikai kapacitásfejlesztésre költhettük, amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni.

Rendkívül fontos a járvány mostani szakaszában a lakosság minden eddiginél komolyabb fegyelme és az egészségügyi hatóságok gyors reagálása a betegek gyors és hatékony elkülönítésére.

Senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni.

Mindezen eredmények nagyban hozzájárultak, hogy a SARS-2 terjedését, az emberi mozgással összefüggő pán-európai forgatókönyvet megismerhettük. Világméretű hálózati „térképre” tudtuk helyezni továbbá a magyarországi korai vírusszekvenciákat, méghozzá széleskörű hazai együttműködés keretében, kiváló tudóstársainkkal együttműködve.

Az ismertetett forgatókönyv és jelenség leírása a további járvánnyal kapcsolatos védekezés során fontos információkat nyújt a védekezést elrendelő döntéshozók és a védekezésben résztvevő szakszervek számára. Ráadásul a jövőben jelentkező más járványok során is fontos szempont lesz.Forrás: https://

2020. május 12. (kedd), 12:48