Így szabályozza a törvény a KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁST JANUÁRTÓL >>> 10 tény, amit mindenképpen érdemes tudni a kötelező szülőtartásról fiataloknak és időseknek is! Ezt mondja ki a jogszabály :

Így szabályozza  a törvény a KÖTELEZŐ SZÜLŐTARTÁST JANUÁRTÓL >>> 10 tény, amit mindenképpen érdemes tudni a kötelező szülőtartásról fiataloknak és időseknek is! Ezt mondja ki a jogszabály :.

/Perelhet a szülő ha nem kapja meg a neki járó szülőt illető tartást\./

– írja a tudasfaja.com.

Forrás: tudasfaja.com

Pereskedéssel járhatHabár nem új jogintézményről van szó, a módosítással mégis nyomatékosítanák a gyermekek szüleik irányába fennálló tartási kötelezettségét. Több kivétel is akad, amikor nem kötelező szülőtartást fizetni.

A szülőtartás nem új jogintézmény, azt már az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően is szabályozta a Családjogi törvény, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is tartalmazza – a rokontartás szabályai között – a szülőtartásra vonatkozó rendelkezéseket.

Eszerint a törvény jelenleg hatályos szövege is rögzíti, hogy tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben.

A 2016. május 3-án az Országgyűlés elé terjesztett módosítási javaslat az indoklás szerint azonban azt hivatott nyomatékosítani, hogy a nagykorú gyermekek szüleik irányában fennálló tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír a rokontartás szabályaihoz képest, ezért külön kiemelést igényel, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni a rászoruló szüleikről.

Mostantól perelhet az is, aki ténylegesen eltartja a szülőt, de nem rokonOlyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával

– gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől

– áll a javaslatban.

A módosító javaslat tehát egy igényérvényesítési lehetőséget vezet be arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.

Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a javaslat szerint a tényleges tartást nyújtó személy követelheti az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül.

Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a Ptk. jelenleg hatályos szabályai szerint a szülőt illető tartás iránt alapvetően maga a szülő indíthatott pert, vagy az ő érdekében és az ő egyetértése mellett a járási hivatal.

A tényleges tartást nyújtó személy – hacsak nem maga is tartásra kötelezett rokon – perindítását a Ptk. ezidáig nem tette lehetővé

– magyarázta a hirado.hu-nak Sztanó Judit ügyvéd.

2013-ban még elutasítottak egy ilyen típusú keresetet

2013-ban például a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elutasította a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által az időskorúak otthonában gondozott szülő térítésidíj-különbözetének megfizetése érdekében a gyermekekkel szemben benyújtott keresetét.

Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy a felnőtt gyermekeknek kötelességük idős szüleik eltartása, azt a mindennapi élet során sokan nem tartják be, és szinte lehetetlen betartatni

– írta akkor közleményben a helyi idősotthon fenntartója.

A bíró az ítélet indoklása során azonbaazonban azt mondta, a felperes ugyan helyesen hivatkozott az Alaptörvény azon rendelkezésére, amely kimondja, hogy a gyermekek felelősséggel viseltetnek szülőik felé, ez azonban nem jelenti, hogy automatikusan, és minden esetben, minden költséget át lehet hárítani a tartásra kötelezhető hozzátartozóra.

Az ügyben a szülő ráadásul nem volt peres fél, az idősek otthonát fenntartó társulás és az alperesek között pedig nem állt fenn olyan jogviszony, amely alapján a gyermekek kötelezhetőek lennének a térítésidíj-különbözet megfizetésére – hangsúlyozta akkor a bíró, aki akkor arra is hivatkozott, hogy ilyen például akkor állna fönn, ha egy tartási vagy öröklési szerződést kötő hozzátartozó bízta volna meg az intézmény az idős gondozott ellátásával.

„Ha a szülő idősek otthonában él, de a jövedelme nem elegendő arra, hogy ezt fizesse, vagyona sincs, akkor ez az intézmény a javaslat szerint saját jogon indíthat mostantól pert.

Nem kell azt mondani a bentlakónak, hogy ’vagy bepereled a gyerekedet, hogy fizessen helyetted, vagy kiteszünk az utcára’

– fogalmazott Illés Blanka ügyvéd a hirado.hu-nak.

A szakember szerint tehát a módosítás arra alkalmas, hogy nem szükséges egy idős embert lehetetlen helyzetbe hozni, és nem kell azt sem megvárni, hogy a járási hivatal pereljen, hanem mostantól ezek az intézmények saját kezükbe tudják venni az adósságok behajtását a bentlakó rokonain is.

Az Európai Unió országai mind ismerik a szülőtartás intézményét.

Ezzel a kérdéssel foglalkozni is kell, hisz a demográfiai adatok alapján egyre kevesebb a gyermek és egyre több az idős ember

– fogalmazott Illés Blanka, aki ugyanakkor aláhúzta, hogy a tartási kötelezettség sehol nem automatikus, mindenhol vizsgálják, hogy milyen okból kerül a szülő olyan anyagi helyzetbe, hogy nem képes már magát eltartani.

Emellett például a Német Polgári törvénykönyv is kiemeli, hogy csak akkor jár a szülőtartás, ha az adott szülő eleget tett a gyermek felé a gondoskodási kötelezettségének

– magyarázta Ilés Blanka.

Ki számít idősnek?Sztanó Judit szerint sem a törvényjavaslat, sem az indokolása nem tér ki arra, hogy mit kell tekinteni a jogszabály alkalmazása szempontjából idős kornak.

Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, úgy ezt minden bizonnyal a bírói gyakorlat alakítja ki – fogalmazott.

A szülőtartás iránti perekben eddig kialakult bírói gyakorlat szerint az igény jogszerűsége szempontjából a nyugdíjkorhatár betöltésének fontos szerepe lehet, de egymagában ez nem alapozza meg az igényt.

A bíróságnak a megfelelő döntéshez tisztázni kell a tartást igénylő szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, valamint egészségi állapotát, családi viszonyait és életkörülményeit is

– magyarázta Sztanó Judit.

Illés Blanka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, ha valamelyik fél kéri, hogy például személyesen ápolják őt és ne az ápolónőt fizessék – ez azonban csak akkor lehetséges, ha ez ellen a kötelezett nem tiltakozik.

Több feltételnek kell megfelelniA gyermek szülő felé fennálló tartási kötelezettségének több feltétele is van, így önmagában egy bizonyos kor elérése nem alapozza meg a fizetési kötelezettséget.

A szülő ugyanis csak abban az esetben jogosult tartásra, ha önhibáján kívül rászorult és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, vagy volt élettársa.

Rászorultnak pedig az olyan személy tekinthető, aki életkoránál, vagy munkaképtelen állapotánál fogva keresettel nem rendelkezik és nincs egyéb forrásból származó jövedelme sem, és – személyes szükségletei kielégítésére szolgáló vagyontárgyak kivételével – értékesíthető vagy hasznosítható vagyonnal sem rendelkezik.

Bizonyítani kellOlyan eseteket láttam, ahol a szülő betegségre hivatkozott, de ha egy igazságügyi szakértő nem támasztja alá, hogy az adott szülő tényleg munkaképtelen, akkor nem fog tartásdíjat kapni.

A bírói gyakorlat szerint, akinek csökkent a munkaképessége, az is köteles a megmaradt munkaerejét hasznosítani, és abból a megélhetését finanszírozni.

Emellett a legtöbb ügyre az jellemző, hogy a gyermeknek is van gyermeke, és

miután eltartja a gyermekét, valamint saját magát, utána már nem marad akkora jövedelme, amiből a szüleit is el tudná tartani – vagyis a tartási képesség hiányának megállapításával végződnek legtöbbször ezek a perek

– mondta Illés Blanka.

A fentiek tehát azt mutatják, hogy a gyermek teljesítőképessége a szülőtartás alapvető feltétele.

Ha tehát egy nagykorú gyermek például munkanélküli és betegsége folytán csökkent munkaképességű és csak alacsony összegű szociális járadékban részesül, úgy alapvetően nem várható el, hogy abból még a szülőjét is támogassa.

Jogvita esetén a perek során nemcsak a szülő, de a gyermek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait is nagyon alaposan fel kell tárni.

Súlyosan kifogásolható magatartás esetén nem jár tartásA jelenleg is hatályos szabály azt mondja ki, hogy érdemtelen a tartásra az a szülő, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezett gyermekétől nem várható el.

A törvény ezt az általános megfogalmazást tovább szűkíti azzal, hogy ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.

A bíróság részéről alapos vizsgálatot és mérlegelést igényel, hogy mi minősül ilyen kirívóan súlyos magatartásnak, de például a gyermek bizonyított bántalmazása ebbe a kategóriába tartozhat.

A rossz kapcsolat nem mentesítÖnmagában azonban a szülő és a gyermek közötti rossz viszony nem ad alapot a szülőtartás alóli mentesülésre

– húzta alá Sztanó Judit.

Illés Blanka pedig arra híva fel a figyelmet, hogy az esetekben a bíróság egyedileg határozza meg, mi számít kirívóan súlyos esetnek, és ide tartozik például az alkoholizmus is, vagy az, ha a gyermeket más nevelte fel helyette, vagy például rendszeresen rágalmazza mások előtt.

Sztanó Judit elmondta: ismert olyan döntés a bírói gyakorlatban, melyben megállapította a bíróság, hogy a szülő az általában elvárhatónál durvább nevelési módszereket alkalmazott és nem nyújtotta az elvárható szeretet a gyermekének,

azonban mivel a nagykorúságáig a gyermek lakhatását és nevelését biztosította, így a bíróság szerint nem tanúsított olyan erkölcsileg elítélendő magatartást, ami az érdemtelenséget indokolná.

„Praxisomban a szülőtartással kapcsolatos ügyek ritkák, tapasztalatom szerint ezek a perek a családjogi ügyek kisebb csoportját teszik ki. Gyakorlatomban leginkább olyan ügyek fordultak elő, amelyekben az alperes, azaz a gyermek vagy arra hivatkozott, hogy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, hogy saját gyermekei mellett a tartást igénylő szülőt is eltartsa, vagy pedig

azzal védekezett, hogy a szülőnek más, a tartási sorrendben őt megelőző tartásra kötelezhető rokona (házastársa, volt házastársa) van.

Tapasztalatom szerint a szülőtartás iránti perekben is előfordul, hogy a tartásra jogosult szülő arra hivatkozik, hogy a gyermeke a „papíron megjelenő”, bevallott jövedelménél a valóságban lényegesen többet

keres és kedvezőbb anyagi viszonyok között él. Ilyen esetben – akárcsak a gyermektartás iránti perekben – a bíróságnak különösen részletes bizonyítást kell lefolytatni és meg kell próbálni feltárni – tanúkkal és egyéb bizonyítással – a valós jövedelmi és vagyoni viszonyokat” – mondta Sztanó Judit, aki nem számít a szülőtartással kapcsolatos perek számának megnövekedésére a törvénymódosítás után sem.

tudasfaja.com

2019. december 28. (szombat), 21:52