Itt a feketeleves ! Ennyi liszt, cukor és wc papír jár minden magyarnak havonta .Kormány megszabta a magyaroknak járó fejadagot!Így lesz ha tetszik ,ha nem!!

A kormány megszabta a magyaroknak járó fejadagot a liszttől a vécépapírig

/Lisztből kettő, cukorból fél, kenyérből pedig kilenc kiló a magyarok fejadagja, ám a kormány szerint egy tekercs vécépapírnak öt napig ki kellene tartania\./

Hazánk a következő félévben felkészül a legrosszabbra is. Megmutatjuk, hogyan.

A kormány öt lépésben mutatja be, hogy milyen termékekre és szolgáltatásokra van szükségünk békeidőben és háborúban vagy katasztrófában. Ezek között vannak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek, mint például a liszt, a cukor, a kenyér és a vécépapír. Meghatározzák, hogy ezekből mennyit kell biztosítani egy személynek havonta. 

Az adatokat öt blokkban csoportosítják.Az első, hogy meg kell állapítani azon termékek és szolgáltatások körét, amelyekre szükség van. Itt szerepelnek azok a tételek, melyekre gazdaságmozgósítási helyzetben bizonyos mennyiséget mindenképp biztosítani kell.

Ilyenek az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek.A második blokk havi bontásban adja meg a valós szükségleteket békeidőszakra és gazdaságmozgósítási időszakra, azaz háború, vagy természeti katasztrófa idejére. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, havi fejadag norma alapulvételével.

A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, békeidőben:

• csontos nyers húsból és vágott baromfiból 3 kg;
• zsiradékból 1,5 kg;
• lisztből 2 kg;
• cukorból 0,5 kg;
• kenyérből 9 kg;
• tejből 11 liter;
• mosó- és mosogatószerből 1 kg;
• ivóvízből 120 liter;
• húskészítményekből 1 kg;
• étkezési tyúktojásból 15 db;
• főzelékkonzervből 2,5 kg;
• gyümölcsbefőttből 2 kg;
• savanyúságból 1 kg,
• élesztőből 0,25 kg,
• étkezési sóból 0,15 kg,
• szappanból 0,15 kg,
• gyertyából 1 kg,
• gyufából 4 doboz,
• fogkeféből 0,3 db,
• fogkrémből 40 ml,
• toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
• alkoholos kézfertőtlenítő szerből 0,25 liter,
• egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járna minden magyar embernek egy hónapban.

A háborús fejadagokat ebből számolják ki majd. A lista szerint tehát például egy embernek havonta egyharmad fogkefe az igénye békeidőben, azaz nyilván nem egy törött fogkeféről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen fogápolási eszköznek 3 hónapig kell kitartania.

Neccesebb a WC-papír ügye, abból ugyanis 6 tekercs kellene elég legyen egy hónapig, vagyis öt napig kellene egyetlen tekercsnek kitartania.

A táblázatot tartalmazó blokkban meghatározták, mik is azok a gazdaságmozgósító helyzetek. Minden ilyen helyzetre külön fejadagokat kell meghatározniuk a munkában részt vevő szervezeteknek. Minden egyes ilyen helyzetnek alpontjai is vannak, ezek tulajdonképpen magyarázatok, mit is kell érteni az egyes gazdaságmozgósító helyzetek alatt:

Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• hadiállapot;
• szükségállapot;
• súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
• az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
• a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
• az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
• Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
• terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
• honvédelmi válsághelyzet;
• az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.

• szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.

Egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
• emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.

Katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
• természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
• nukleáris veszélyhelyzet;
• vegyi baleset.

Ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
• kőolajellátási válsághelyzet;
• földgázellátási válsághelyzet.

• veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
• humanitárius katasztrófa;
• tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Vagyis látható, hogy akár egy villamosenergia-ellátási válság is lehet gazdaságmozgósító tényező, vagy ha az ország nem jut kőolajhoz, háború van, vagy természeti csapás és számos egyéb lehetőséget is számba vettek az útmutató készítői.

A módszertan következő blokkja a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól szólna, azaz itt kell megállapítani, hogy békeidőben a magyar gazdaság havonta mit és milyen mennyiségben tud előállítani. Termelési adatokat kell tehát a feladattal megbízott szerveknek összerakni, mégpedig a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján.

Ebből fog kiderülni, hogy mely termékekből nem képes az ország elegendőt előállítani a lakosság számára és melyekből van többlet.

Azok a szolgáltatók, amelyekkel az igények ellátására szerződést kötnek, stratégiai jelentőségű gazdálkodási szervezetnek minősülnek. A dokumentumot a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján november 15-ig kell közzétenni, a kijelölt érintetteknek december 15-én meg kell kezdeniük a tervezési folyamatot, a Védelemgazdálkodási alaptervet pedig 2024. július 30-án kell a kormány asztalára letenni.

címlapfotó:illusztrácó!

2024. január 24. (szerda), 14:22