A közgyógyellátás járhat alanyi jogon vagy normatív alapon, de még méltányossági alapon is kérvényezhető az önkormányzatnál. /A lakóhely szerinti járási hivatalokhoz beadott kérelmekhez mellékelni kell az orvosi igazolást is\./
A közgyógyellátás egy szociális alapon járó támogatás féle azoknak, akiknek segítségre van szükségük a gyógyszerek megvásárlásához, vagy a vizsgálatokhoz és az egyéb gyógyászattal kapcsolatos térítésekhez. A rendszer törvényileg szabályozott, és szigorú szabályai vannak, valamint jogosultsági feltételei. Nyilvánvaló, hogy aki súlyos betegségben vagy betegségekben szenved, kíváncsi arra, hogy az állam mennyiben nyújt ehhez támogatást és ellátást. A közgyógyellátás tulajdonképpen az egészségi állapota megóvásához és a gyógyuláshoz segít hozzá azzal, hogy az ehhez szükséges kiadásokat redukálja le.
A közgyógyellátási jogosultság három jogcímen létezik, az alanyi jogon járó közgyógyellátás, valamint a normatív alapon járó közgyógy és a méltányossági.
A közgyógyellátási igényünket a lakóhelyünknek megfelelően illetékes járási hivatalához kell benyújtani, amihez mellékleteket is csatolni kell. A legfontosabb, amit mindenképpen vinnünk kell, az a háziorvos által kiállított orvosi igazolás. Méltányossági közgyógyellátás is van, és ha ezen a jogalapon szeretnénk megállapíttatni a közgyógyellátást, akkor jegyzőhöz kell fordulnunk. A jegyző a méltányossági kérelem intézése során igazolást küld öt munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek, azonban ezelőtt meg kell vizsgálnia a jövedelmi viszonyokat.
A méltányossági eljárás keretében az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalás formájában dönt, illetve állapítja meg a rendszeres gyógyító ellátások egy hónapra járó költségét. Egyénileg határoz meg egy gyógyszerkeretet és ennek tartalmát, vagyis azt, hogy ebbe a gyógyszerkeretbe milyen gyógyszerek milyen térítési díjjal szerepelnek. Alanyi jogon jár a közgyógyellátás, ha valaki rendszeres szociális segéllyel rendelkezik és egészségileg károsodott; valamint aki rokkantsági járadékot kap, vagy a max. 30%-os mértékben rokkant és a rokkantsági ellátásban részesülő; valamint aki után magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg Ezeken azonban csak azok az esetek, amik a leggyakoribbak, de léteznek még jogosultsági feltételek, amit jogszabály tartalmaz.
A normatív alapon jogosultak azon az alapon kapnak közgyógyellátást, hogy a számára szükséges gyógyító ellátás költségei meghaladják a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 százalékát minden egyes hónapban, (2017-ben 2850 forint körüli összeg) és a havi jövedelem a családban egy főre számítva nem éri el a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetében pedig az 150%-át.
Aki közgyógyellátásra jogosultnak kiállítanak egy közgyógy igazolványt, amit magánál kell tartania, mert ezzel az igazolvánnyal tudja majd térítésmentesen megvásárolni az egyes olyan gyógyszereket, amelyeket a társadalombiztosításon belül a támogatás alcsoportba besoroltak, vagyis nem valamennyi féle és fajta gyógyszerre lehet igénybe venni, továbbá nem korlátlanul, hanem csak az egyén részére megállapított gyógyszerkeretén belül.
Az egyéni gyógyszerkeret három havonta, egyenlő részletekben nyílik meg. A három hónapos tárgyidőszakban megmaradt összeg görgethető egy jogosultsági éven belül, azaz a következő 3 hónapos tárgyidőszakra vonatkozó gyógyszerkeret összegét növeli, de nem vihető át következő évre!!! Erre ügyelni kell, különben elvész a támogatás! ( “A gyógyszerkeret akkor is egy évre szól, ha a közgyógyellátási jogosultságot 2 évre állapították meg, ezért az első évre megnyitott keretből fel nem használt összeg nem vihető át a következő jogosultsági évre” – szól a Nemzeti Egészségészségbiztosítási Alapkezelő honlapján a felhívás!)
A közgyógy felhasználható még gyógyászati segédeszközökre, valamint protetikai és fogszabályozó eszközökre, és az ehhez kapcsolódó javítás költségeire is kiterjeszthető. Gyógyászati ellátásokra is elkölthető, amit orvosi rehabilitáció miatt kell valakinek mondjuk igénybe venni.
Az egyén gyógyszerköltségét mindig úgy határozzák meg, hogy a krónikus betegségéhez mérten az egy hónapra jutó legkisebb költségű és legalacsonyabb terápiás költséggel felszámolt készítményeket veszik számba, de maximum kb. 6.000.-Ft összegig vehető csak figyelembe, és nem kizárólag a szakorvosi rendelvényes gyógyszerekre vonatkozóan.
Abban az esetben, ha a havi gyógyszerköltség meghaladja a 6.000,- forintot akkor csak a szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek alapul vételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg magasabb összeg.
Olyan eset is gyakorta van, hogy az egészségi állapot romlása miatt magasabb költségű gyógyszereket kell megvásárolni, vagy a gyógyszerek áremelkedése miatt történik változás, ezért a gyógyszerigény havi összegét ilyen esetben emelni szükséges.
2019. március 22. (péntek), 22:15
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.