ITT A VÉGE!! A Tisza visszavonta a Fidesz egyik legbosszantóbb döntését!Mutatjuk:
Visszavonnák a Fidesz egyik legbosszantóbb döntését: óriási átalakításba kezdett a Tisza
Nem egyetlen döntést bontanának le, hanem egy egész korszak örökségét
/Nem egyetlen fideszes döntés visszavonásáról van szó, hanem egy teljes jogi, gazdasági és intézményi rendszer átalakításáról\./
Oktatás, magántőkealapok, Szuverenitásvédelmi Hivatal, egyetemi alapítványok, politikusi vagyonok, koncessziók: szinte minden nagy vitás terület napirendre került. A Tisza első lépései alapján világos, hogy nem apró javítgatásra készülnek, hanem a korábbi rendszer több fontos pillérét is újra akarják vizsgálni.
Ez politikailag is erős üzenet, mert a most elővett ügyek nem mellékes részletek voltak, hanem a Fidesz-korszak legérzékenyebb pontjai közé tartoztak. A kérdés most az, hogy a bejelentett felülvizsgálatok valódi rendszerszintű változást hoznak-e, vagy csak az első politikai üzenetként maradnak meg.
Visszanyúlnak a magántőkealapokhoz, amelyek körül évek óta rengeteg a kérdés
Az egyik legnagyobb dobás a magántőkealapok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálata. A kormányhatározat szerint június 15-ig elő kell készíteni a szabályozás átalakítását, kifejezetten azért, hogy átláthatóbbak legyenek a tényleges tulajdonosi viszonyok.
Ez nagyon érzékeny terület, mert az elmúlt években hatalmas vagyonok kerültek ilyen alapokba, miközben sokszor nem lehetett pontosan látni, kik állnak a háttérben.
A Direkt36 pedig arról írt, hogy egy állami adatbázisból eltűntek ilyen tulajdonosi adatok. Ez a történet különösen megerősítette azt a gyanút, hogy a magántőkealapok nemcsak befektetési eszközök lehettek, hanem a vagyonok elrejtésére és a politikai-gazdasági befolyás fenntartására is alkalmas konstrukciók.
Ez lehet a vagyonvisszaszerzés egyik kulcspontja. Ha a szabályozás valóban szigorodik, az nemcsak a jövőre nézve változtatna, hanem fényt vethet arra is, milyen közpénzes vagy állami eredetű vagyonok bújtak meg eddig a konstrukciók mögött.
Megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
A Tisza alkotmánymódosítási csomagja lehetővé tenné a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását is. Ez az a hivatal, amelyet a Fidesz 2023-ban hozott létre, és amelyet több nemzetközi szervezet és jogvédő testület is bírált.
A Reuters korábbi összefoglalója szerint a Velencei Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a hivatal működése elrettentő hatással lehet a szabad demokratikus vitára. Később pedig a hivatal vizsgálatot is indított korrupcióval foglalkozó szervezetek és oknyomozó műhelyek ellen.
A Tisza ezt az intézményt a fideszes hatalmi gépezet egyik politikai fegyverének tartja. Ha megszüntetik, az a civil szervezetek, független sajtótermékek és közéleti szereplők számára is látványos fordulat lenne.
Ez nemcsak egy hivatal megszüntetését jelentené, hanem annak a politikai gyakorlatnak a visszavágását is, amely sokak szerint félelmet és nyomást helyezett azokra, akik kritikus kérdéseket tettek fel a hatalom működésével kapcsolatban.
Visszavennék az egyetemi alapítványokba kiszervezett vagyont
A Tisza alkotmánymódosítása nemcsak a miniszterelnöki cikluskorlátot tartalmazza, hanem azt is, hogy az állam visszaszerezhesse a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett egyetemek feletti kontrollt.
A Reuters szerint a javaslat alapján az állam visszavehetné az alapítói jogokat, sőt fel is oszlathatná azokat az alapítványokat, amelyekbe a korábbi kormány százmilliárdos nagyságrendű állami vagyont helyezett át.
Ez az egyik legfontosabb rendszerszintű visszavonás lehet. A Fidesz idején az egyetemek jelentős részét alapítványi fenntartásba szervezték, sok helyen kormányközeli kuratóriumokkal. A Tisza most azt mondja: ami közvagyon volt, az nem tűnhet el magánjogi konstrukciók mögött.
Ez az ügy azért is különösen érzékeny, mert nemcsak az egyetemek működéséről szól, hanem arról is, hogy ki rendelkezik az állami vagyon felett, ki nevezi ki a döntéshozókat, és hogyan lehet ellenőrizni azokat a szervezeteket, amelyekhez hatalmas értékek kerültek.
Visszaadnák a pedagógusok sztrájkjogát
Az oktatásban az egyik legbosszantóbb fideszes döntés sokak szerint a tanárok sztrájkjogának kiüresítése volt. A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Tisza-kormány előkészíti a köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítását.
A Telex összefoglalója szerint ez elsősorban a sztrájkjog visszaállítását jelenti, amelynek korlátozása után indultak el korábban a polgári engedetlenségi akciók.
A pedagógusok számára ez annak a jele lehet, hogy újra lehet valódi érdekérvényesítésről beszélni, nemcsak felülről kiosztott utasításokról. A sztrájkjog visszaállítása azt üzenné, hogy a tanárok nemcsak végrehajtói a rendszernek, hanem saját szakmai és munkaügyi érdekeik képviseletére is joguk van.
Ez a döntés a korábbi évek oktatási tiltakozásai miatt különösen fontos lehet, hiszen a tanárok és diákok megmozdulásai éppen akkor erősödtek fel, amikor sokan úgy érezték, hogy a hivatalos érdekérvényesítési csatornákat kiüresítették.
Szétbonthatják a tankerületi túlközpontosítást
Ugyanebben a közlönyös oktatási csomagban szerepel a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok teljes felülvizsgálata is. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek július 15-ig kell áttekintenie a tankerületek szervezeti felépítését, személyi összetételét, döntési jogköreit és gazdálkodását.
A cél az iskolák szervezeti, szakmai és részleges gazdálkodási autonómiájának növelése. Ez a mindennapokban azt jelentheti, hogy az igazgatók és iskolák több döntést hozhatnának helyben, és kevesebb ügyben kellene egy távoli, központosított rendszerre várniuk.
A Fidesz alatt sok tanár és iskola azt érezte, hogy még apró ügyekben is a tankerületi rendszer lassú és távoli döntéseire kell várni. Most ennek a központosításnak a fellazítása jöhet.
Ez azért lehet nagy változás, mert az oktatás működését nemcsak a tantervek és fizetések határozzák meg, hanem az is, hogy egy iskola mennyi önállósággal rendelkezik.
Nem lenne kötelező a Nemzeti Pedagógus Kar
A Magyar Közlönyben külön hangsúlyt kapott a Nemzeti Pedagógus Kar működésének vizsgálata is. A Telex szerint eddig annyit lehet tudni, hogy a tagság nem lesz kötelező.
Ez szimbolikusan is fontos. A pedagógusok egy része régóta nem valódi érdekképviseletként, hanem felülről létrehozott, kötelező szervezetként tekintett a karra. Ha megszűnik a kötelező tagság, azzal a kormány azt üzenheti: a tanári szakma képviseletét nem lehet adminisztratív kényszerrel pótolni.
A kötelező tagság eltörlése azt is jelentheti, hogy a pedagógusok nagyobb szabadságot kapnak abban, milyen szakmai vagy érdekvédelmi szervezetekhez tartoznak, és kiket fogadnak el valódi képviselőiknek.
Ez az intézkedés önmagában talán kevésbé látványos, mint a sztrájkjog vagy a tankerületek átalakítása, de a tanári társadalom számára fontos jelzés lehet arról, hogy a kormány nem kötelező, felülről szervezett képviseletben gondolkodik.
Korlátoznák a miniszterelnöki hatalmat
A Tisza alkotmánymódosítása két ciklusban, illetve összesen nyolc évben maximálná a miniszterelnöki mandátumot. A Reuters szerint a javaslat azt is kimondaná, hogy aki 1990. május 2. után már legalább nyolc évig volt miniszterelnök, nem választható újra erre a tisztségre.
Ez Orbán Viktort is érintené, ezért a Fidesz „lex Orbánként” támadja a javaslatot.
A politikai üzenet egyértelmű: ne lehessen többé másfél évtizeden át egyetlen ember kezében tartani az ország irányítását. A javaslat a hatalom időbeli korlátozásáról szólna, és arról, hogy a miniszterelnöki pozíció ne válhasson korlátlan ideig betölthető politikai központtá.
Ez az egyik legélesebb politikai pontja az átalakítási csomagnak, mert közvetlenül érinti az elmúlt évtizedek hatalmi szerkezetét, és egyértelműen szembemegy azzal a modellel, amely hosszú időn át egyetlen politikai vezető köré épült.
Felülvizsgálnák a koncessziókat
Magyar Péterék a koncessziós rendszerek felülvizsgálatát is napirendre vették. Ide tartozhat a MOHU hulladékkoncessziója, a kaszinókoncessziók és más, hosszú időre kiosztott jogosultságok.
A Telex-interjúkban és kormányzati bejelentésekben ezek úgy jelentek meg, mint olyan konstrukciók, amelyeket át kell világítani, és szükség esetén újra kell szabályozni vagy meg kell adóztatni.
Ez azért lehet nagy ügy, mert a koncessziók sokszor nem egy-két évre, hanem évtizedekre határozzák meg, ki kereshet pénzt bizonyos állami vagy közszolgáltatási területeken. Ha ezeket újranyitják, az komoly gazdasági érdekeket sérthet.
A koncessziók felülvizsgálata tehát nemcsak jogi kérdés, hanem komoly gazdasági konfliktusokat is hozhat. Olyan szereplők érdekei kerülhetnek veszélybe, akik hosszú távú, biztos bevételt jelentő jogosultságokat kaptak meg az államtól.
Szigorítanák a politikusi vagyonnyilatkozatokat
Magyar Péter a Telexnek arról beszélt, hogy ki kell terjeszteni a vagyonnyilatkozati kötelezettséget, és a politikusok, pártvezetők, valamint közeli hozzátartozóik vagyonosodását akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatják.
Ehhez a NAV felhatalmazását is bővíteni kellene. Ez a Fidesz-rendszer egyik legfájóbb pontja lehet, mert évek óta közéleti mém lett abból, hogy politikusok papíron szerény vagyonnal rendelkeznek, miközben a környezetükben jelentős gazdagodás látható.
A Tisza most azt ígéri: a vagyonnyilatkozat nem papírgyakorlat lesz, hanem ellenőrizhető rendszer. Ez azt jelentené, hogy nem elég évente leadni egy formális nyilatkozatot, hanem a benne szereplő adatok valódi vizsgálat tárgyává válhatnak.
Ha a politikusok és közeli hozzátartozóik vagyonosodását valóban visszamenőleg is ellenőrzik, az az elmúlt évek egyik legérzékenyebb közéleti kérdéséhez nyúlna hozzá. Nemcsak az számítana, ki mit írt be a papírra, hanem az is, hogy a vagyon valóban összhangban van-e a hivatalos jövedelmekkel.
Visszavennék az állami intézmények politikai foglalását
A Tisza több fronton is azt ígéri, hogy helyreállítja az állami intézmények függetlenségét. Ide tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése, az állami média átvilágítása, valamint az állami szerződések és beruházások vizsgálata.
Az Index a május 19-i Magyar Közlöny alapján arról írt, hogy felülvizsgálati hullám indult több kiemelt területen, például az MTVA, Paks, állami beruházások, diplomata-útlevelek és vendégmunkás-szabályozás ügyében.
Ez a „mindent vissza” program legnehezebb része. Nem elég egy-egy törvényt módosítani, az állam működését kellene újra politikamentesíteni. Ez pedig sokkal bonyolultabb feladat, mint egy hivatal megszüntetése vagy egy szabály átírása.
Az állami intézmények függetlenségének helyreállítása hosszú folyamat lehet, mert nemcsak jogszabályokról, hanem személyi döntésekről, működési szokásokról, szerződésekről és beágyazott érdekekről is szól.
Megőriznék, amit jónak tartanak
Fontos, hogy a Tisza nem minden fideszes intézkedést akar eltörölni. Magyar Péter korábban többször jelezte, hogy megtartanák azokat a családtámogatási, adókedvezményi vagy szociális elemeket, amelyek valóban segítik az embereket.
A Tisza kommunikációja szerint nem „mindent elkaszálni” akarnak, hanem azt szétválasztani, mi szolgálta a társadalmat, és mi szolgálta a hatalom bebetonozását. Ez politikailag ügyes pozíció: nem rombolásként, hanem nagytakarításként próbálják eladni a változásokat.
Ez azért is fontos üzenet, mert sok választó nem azt várja, hogy minden korábbi döntést automatikusan eltöröljenek, hanem azt, hogy a hasznos intézkedések megmaradjanak, a vitatott hatalmi konstrukciókat viszont bontsák le.
A Tisza ezzel azt próbálja hangsúlyozni, hogy nem a családoknak, nyugdíjasoknak vagy dolgozóknak járó támogatásokat akarja megszüntetni, hanem azokat a rendszereket vizsgálná felül, amelyek szerinte a közvagyon kiszervezését, az állam elfoglalását vagy a hatalom hosszú távú bebiztosítását szolgálták.
Minden átalakulhat, de most jön a neheze
A Tisza első lépései alapján világos a stratégia: a leglátványosabb fideszes hatalmi konstrukciókhoz nyúlnak először. A magántőkealapokhoz, az egyetemi alapítványokhoz, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, a tankerületekhez, a koncessziókhoz és a politikusi vagyonokhoz.
Ez már nem kampányígéret, hanem törvény- és határozatgyár. Ugyanakkor a valódi próba most kezdődik. Egy dolog bejelenteni, hogy felülvizsgálat indul, és másik dolog végigvinni a jogi, pénzügyi és politikai harcot azokkal szemben, akiknek sok pénze, befolyása és kapcsolatrendszere van ezekben a konstrukciókban.
A Tisza most azt ígéri: amit a Fidesz 16 év alatt bebetonozott, azt nem hagyják érintetlenül. Ha a folyamat végigmegy, Magyarországon tényleg minden átalakulhat.
A következő hetek és hónapok döntik el, hogy a mostani felülvizsgálatokból valódi változások lesznek-e. Mert a nagy bejelentések után mindig az a legfontosabb kérdés: lesz-e belőlük végrehajtott döntés, jogi következmény és kézzelfogható változás az emberek életében.
2026. május 27. (szerda), 15:39
Kapcsolódó cikkünk
Budai Gyula fideszes képviselő büntetőfeljelentést tett a Tisza Párt elnöke ellen. Cikk a hozzászólásoknál! >>>
Budai Gyula feljelentést tett Magyar Péter ellen
Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
