Itt a vége! Sulyok Tamás tudomásul vette a döntést, példátlan dolog történt

Itt a vége! Sulyok Tamás tudomásul vette a döntést, példátlan dolog történt!

Példátlan helyzet alakult ki az Alkotmánybíróságon

Példátlan dolog történt a Sulyok-ügyben, miután hét alkotmánybíró kizáratta magát a tárgyalásból, személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva. Az Alkotmánybíróság ugyan rendkívül gyorsan napirendre tűzte a köztársasági elnök ügyét, és a határozat tervezetét hétfőn tárgyalták volna, de a kizárási okok bejelentése után az ügyet levették a napirendről. /Ez azért is kapott nagy figyelmet, mert ilyen helyzet az Alkotmánybíróság működésében rendkívül szokatlannak számít\./

A döntés után az ügy politikai és közjogi súlya tovább nőtt, hiszen Magyar Péter szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz intézett beadványával közjogi válsághelyzetet idézett elő. A történet így már nemcsak egy jogi eljárásról szól, hanem arról is, hogy a legfontosabb közjogi intézmények között milyen feszültség alakult ki.

Magyar Péter szerint közjogi válsághelyzet jött létre

Magyar Péter élesen reagált a fejleményekre, és úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnöknek sikerült közjogi válsághelyzetet előidéznie az Alkotmánybírósághoz intézett beadványával.

Szerinte az államfő „felcsúti módon” mutatta be, „hogyan kell öngólt lőni”. A miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság tagjainak döntése egyértelmű üzenetet hordoz, és szerinte az ügy már túlmutat Sulyok Tamás személyes pozícióján. Magyar Péter péntek este videóban közölte: „Az Alkotmánybíróság tagjai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének távoznia kell; Sulyok Tamás és a mögötte állók alkotmányos puccskísérlete végképp megbukott.” A kormányfő szerint a történtek azt mutatják, hogy Sulyok Tamás beadványa nem megoldotta, hanem tovább mélyítette az alkotmányos vitát.

A kormányfő szerint Sulyok Tamás a saját pozícióját védte

A kormányfő szerint Sulyok Tamás „alkotmányos puccsot” akart elkövetni azzal, hogy beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Magyar Péter úgy vélekedett, hogy ezzel az államfő „saját pozícióját és havi 6 milliós fizetését akarta volna megmenteni.” A kijelentés különösen erős politikai visszhangot váltott ki, mert a vita középpontjába egyszerre került a köztársasági elnöki tisztség, az Alkotmánybíróság működése és a közjogi méltóságok helyzete. A beadvány tárgyalása azért maradt el, mert hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be, így az ügyet levették a napirendről. Ez a döntés új helyzetet teremtett, mert az eredetileg hétfőre tervezett tárgyalásból nem lett érdemi határozathozatal, miközben a politikai vita tovább folytatódik.

A Sándor-palota tudomásul vette az alkotmánybírák döntését

A Sándor-palota is reagált a fejleményekre és a hétfői ülés elmaradására. A HVG érdeklődésére azt közölték: „A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.

A Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal.” A közlés alapján Sulyok Tamás nem vitatta nyilvánosan az alkotmánybírák döntését, hanem tudomásul vette azt. Az ügy azonban ezzel nem zárult le, mert a Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatok és az Alkotmánybíróság körül kialakult helyzet továbbra is komoly politikai kérdéseket vet fel. A történet lényege, hogy az Alkotmánybíróság példátlan helyzetbe került, az ügyet levették a napirendről, Magyar Péter közjogi válsághelyzetről beszél, a Sándor-palota pedig közölte, hogy a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.

2026. június 21. (vasárnap), 10:27