kórházban hunyt el ez az idős bácsi, egy verset találtak a zsebében, életre szóló leckét kaptak az orvosok
Hirdetés
Hirdetés
Egy vidéki város kórházának idős-otthonában elhunyt egy idős férfi.Mindenki azt gondolta, semmi értékeset nem hagyott maga után.
Később, amikor az ápolók csekélyke hagyatékát átnézték, az alábbi verset találták:
A fura öreg
Kinek gondoltok, amikor rám néztek?Mit láttok? Kit láttok, nővérek?/Egy fura öreget, nem annyira bölcset,Mit lát, mit csinál – ő nem is tudja már\./
Hirdetés
Elejti a falatot. Ha hangosan szóltok,Hogy „Próbálja meg!” - választ sem kaptok.
Hirdetés
Hogy ti ott vagytok, mintha neki fel se tűnne,Eltűnik mindig a zoknija, cipője…Kénytekre-kedvtekre átadja önmagát,
Fürdetés, etetés tölti ki a napját.Ezt gondoljátok? És ezt látjátok?Szemetek nyissátok: hisz’ ez nem én vagyok!Megmondom, ki vagyok: ki csendben meghúzódvaMegteszem, eszem is, mint a nővér mondja…Apámnak, anyámnak kicsi fiacskája,Szerető fészkében egyik fiókája.
Hirdetés
Szárnyra kelő kamasz, jövő álmodója,Szerelmes társának boldog bevárója.Húszéves vőlegény: szívem nagyot ugrikEsküm emlékére, mit tartanom illik.Huszonöt évemmel, magam is apakéntŐrzöm kicsinyeim boldog otthon keblén.Harmincéves férfi: ó de gyorsan nőnek!Téphetetlen szálak minket összefűznek.
Negyven lettem: kirepültek, üres már a fészek,De marad a párom, így nem hullanak könnyek.Ötven éves lábaimnál kisbabák játszódnak,Nagyszülők lettünk már, unokáink vannak.Majd sötétség jő rám: feleségem meghalt.
Hirdetés
Jövőm eddig fény volt, mit most a rém felfalt.Gyermekeim most már nélkülem megállnak.Múlt szeretet jár át, évek, mik elszálltak.Most már öreg vagyok. Kemény a természet.Az idős ember vicces. Vicc csak az enyészet.A test, a kellem, erő széthullik, elillan,Kő maradt, ahol rég mondták: a szívem van.Ám az éltes testben ott belül fiatalVagyok még. Tépett szívem duzzad:A múlt sok örömet és fájdalmat visszaad.
Hirdetés
Újraélem szerelmünket, hosszú életünket,Túlságosan gyorsan elszállt éveinket.Elfogadom szépen, hogy minden elmúlik.Nyisd hát ki a szemed, láss túl azon, mi vén:
Nézz csak meg közelről: hát EZ vagyok én!!
Jusson eszedbe ez a vers, amikor legközelebb idős emberrel találkozol, akit anélkül söpörnél félre, hogy észrevennéd rejtőző, fiatal lelkét.Egy nap valamennyien ilyenek leszünk!
A legjobb, legszebb dolgokat a világon se nem láthatjuk, se nem érinthetjük meg… a szívünkben kell éreznünk őket!
2020. július 14. (kedd), 13:32
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
