Korrupció miatt kitilthatják Orbán Viktort az USA-ból
/Orbán Viktorék számára nem feltétlenül zárul le a Microsoft korrupciós botránya a peren kívüli megállapodással és a jelentős bírság kifizetésével\: arra ugyan gondolni sem merünk, hogy a magyar hatóságok alapos vizsgálatot folytatva eljutnának az összes – akár a legmagasabb rangú – felelősig, s elmeszelnék azokat, de az Egyesült Államokban lehet még olyan mellékszála, amely komoly hatással lehet a magyar miniszterelnökre és környezetére\./
„A Microsoft-ügy nyomán két fronton is újból lépünk” – közölte a Hírklikkel Radványi Miklós külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, aki tavaly márciusban szövegezett meg és juttatott el hivatalosan beadványt a Magnitsky törvény keretében az amerikai külügy- és igazságügyi miniszternek, amelyben Orbán Viktor és további nyolc, Orbán-családtag, a kormányfő politikustársa és szűk körének tagja ellen kért szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenység és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt.
Radványi már készíti is az eredeti beadványhoz fűzött kiegészítést, „hiszen a Microsoft-botrány újabb adalékkal szolgál a már korábban benyújtottakhoz”. Fel szeretnék ugyanis hívni a figyelmet erre az újabb korrupciós ügyre.
De tervez mást is a szakértő, aki szerint „az amerikai hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a Polt Péter-féle magyar Legfőbb Ügyészség rendelkezésére bocsássanak minden, a magyar hatóságok által szükségesnek ítélt segítséget a nyomozás lefolytatásához”. Azt már mi jegyezzük meg, hogy egy kis noszogatás valóban nem ártana, hiszen – mint tegnap a Népszava nyomán a Hírklikk beszámolt róla – a magyar hatóságok bizony sunyítanak az ügyben: a rendőrség nem válaszolt arra, hogy indít-e hivatalból eljárást, az adóhatóság semmitmondóan reagált a kérdésre; a Legfőbb Ügyészség pedig csak annyit közölt: bekéri az ügy iratait az amerikai szervektől.
A Frontiers of Freedom és Radványi Miklós mindenesetre személyesen tervezi tájékoztatni a Kongresszus, s kiemelten a Szenátus Igazságügyi Bizottságának (de más bizottságok) tagjait arról, hogy mi történik Magyarországon.
Olyanokra különösen számítanak Radványiék, mint Lindsey Graham a Szenátus dél-karolinai elnöke, valamint Rand Paul, a nemzetközi korrupciós ügyek vonatkozásában nagyon aktív Kentucky állam szenátora, továbbá Ted Cruz texasi szenátor. Ez utóbbi két szenátor egyébként az Intézet Ronald Reagan-díjának a nyertesei között vannak; Rand Paul például éppen az idén június 11-én a washingtoni Trump International Hotelben tartott gálán kapta meg annak a deklaráltan Ronald Reagan politikai irányvonala mentén tevékenykedő intézetnek elismerését.
„Akárhogyan is, a Microsoft ügy mindenképpen újabb adalék ahhoz, hogy el kell indítani a hivatalos vizsgálatot” – szögezte le Radványi. Szerinte ez „mindenképpen rátehet egy lapáttal”.
A Magnitsky törvény és a magyar érintettség
A Global Magnitsky törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől.
Radványiék egy teljesen komplett vádanyagot nyújtottak be, többoldalas referencialistával egyetemben. Ezt fogják most kiegészíteni a Microsoft-botránnyal. Nem sokkal a Frontiers of Freedom beadványa után pedig egy másik, nagy tekintélyű jogvédő szervezet, a Human Rights First is saját beadványt készített.
A végrehajtási törvény a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés.
Az érintettek
(a titulusok, ahogy a 2018 februárjában benyújtott dokumentumban szerepelnek):
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
Tiborcz István, Orbán Viktor veje
A Microsoft-botrány
Mint tegnapi cikkünkben megírtuk, az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata nemrég megállapította, hogy áthatja a korrupció a Microsoft magyarországi tevékenységét. A Microsoft erre megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel: 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.
Az Orbán és kormánya számára legkínosabb részletek között van az, hogy 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán szó betű szerint a következőket írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”. Amúgy Orbánt már tavaly tavasszal is összefüggésbe hozták a Microsoft korrupcióval.
A korábbi botrány szálai is magasra értek
Orbánék nem először sározód(hat)nak be az USA-ban, nem ez az első kitiltási botrányuk. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől.
A Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap hozta le a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben nem nyilatkoztak meg az ügyben.
forrás: hirklikk
2019. július 28. (vasárnap), 21:29
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
