Toroczkai László Orbán Viktor után Kádár Jánost is államférfinak nevezte, Magyar Péter pedig november 6-án, pénteken mindkét nevet visszatette elé az asztalra. /A miniszterelnök az ügynökakták miatt összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre reagálva szúrt oda a Mi Hazánk elnökének, és egyúttal bejelentette\: a TISZA képviselői nem vesznek részt a hétfői ülésen\./
Toroczkainál Orbán után Kádár is megkapta az államférfi jelzőt
A szóváltás előzménye Toroczkai László november 4-i Partizán-interjúja volt. A Mi Hazánk elnökét arról kérdezték, miért nevezte korábban államférfinak Orbán Viktort. Indoklásában elsősorban a volt miniszterelnök összesen két évtizedes kormányfői szerepére hivatkozott.
Amikor a beszélgetésben Kádár Jánosra terelődött a szó, rá is alkalmazta ugyanezt a megjelölést. Toroczkai hangsúlyozta, hogy ezzel nem erkölcsi elismerést fejez ki, hanem az ország történetét hosszú időn keresztül meghatározó szerepet jelöli. Magyar Péterről viszont úgy beszélt, hogy még válhat államférfivá, de szerinte ehhez egyelőre nem tett eleget.
A pártelnök mércéjében tehát komoly súlyt kapott a hatalomban eltöltött idő. Az államférfiúi bizonyítványhoz ezek szerint a naptár is fontos melléklet.
Magyar Péter visszavágása: „Orbán vagy Kádár volt a nagyobb államférfi…”
Pénteken Magyar Péter az ügynökakták ügyében kezdeményezett bizottsági ülésről írt, de a bejelentés végére Toroczkai történelmi minősítését is odatette:
A visszavágás lényege éppen az egymás mellé tett két név: Magyar nem külön-külön vitatta Toroczkai értékelését, hanem választást kínált azok között, akiket a pártelnök ugyanazzal a jelzővel illetett. A történelmi rangsor összeállítását pedig nagyvonalúan visszaadta a feladónak.
Két politikai üzenetet sűrített egyetlen bejegyzésbe
Az Orbán–Kádár-megjegyzés mellett Magyar a Mi Hazánk politikai önállóságát is támadta azzal, hogy a Fidesz alvállalkozóiként beszélt az ülés kezdeményezőiről.
A bejegyzésnek ugyanakkor konkrét parlamenti következménye is van: Magyar bejelentése szerint a TISZA képviselői távol maradnak a rendkívüli üléstől. Így a szöveg egyszerre szolgált Toroczkainak címzett gúnyos válaszként és egy pártdöntés közléseként. Arról viszont a bejegyzés nem adott részleteket, milyen ügyekre utalt a miniszterelnök a későbbi „valódi nemzetbiztonsági témák” említésével.
Apáti az ügynökakták körüli hibák miatt hívott össze ülést
A közvetlen kiváltó ok az állambiztonsági adatbázis körül kialakult botrány volt.
Bejelentése szerint a testület a november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokat és ellentmondásokat tekintené át. Az ülésre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőit is várják.
A kezdeményezést megelőzően kiderült: Lezsák Sándor neve tévesen jelent meg a hálózati személyek között. Az ÁBTL közölte, hogy a politikus megfigyeltként szerepelt a nyilvántartásban, és informatikai hiba történt. A levéltár, majd Magyar Péter is bocsánatot kért tőle.
A szócsata mögött 164 ember téves besorolása áll
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója november 6-án a Kossuth rádióban arról számolt be, hogy összesen 164 esetben fordult elő a hiba. Közlése szerint a problémát elhárították, az adatokat folyamatosan ellenőrzik, és akkori tudomásuk szerint már nem szerepelt hasonló téves bejegyzés az adatbázisban.
Ez az ügy olvasókat is érintő, lényegi része: a megfigyelt személy és a hálózati személy összekeverése alaptalan megbélyegzéshez vezethet. Lezsák esetében a levéltár egyértelműen tisztázta a különbséget.
Magyar Toroczkainak címzett csattanója így egy valós adatközlési botrányhoz kapcsolódott. A visszavágás megmutatja, hogyan fordítható egy politikus ellen a saját szóhasználata; az adatbázis hibáinak feltárása és az érintettek ügyének rendezése azonban ettől még külön feladat marad.
2026. november 07. (szombat), 07:56
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.