Magyar Péter legújabb bejelentése: több adót is eltöröl a kormány
Fellépnének a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlata ellen
/Magyar Péter újabb adópolitikai intézkedéseket jelentett be, amelyek egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó adóelkerülési lehetőségek felszámolása lenne\./
„Fontos döntéseket hozott a Tisza-kormány annak érdekében, hogy megszüntessük a milliárdos bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatát”– fogalmazott közösségi oldalán Magyar Péter.
A bejelentés szerint nemcsak a jövőbeni ügyletek szabályozását változtatnák meg, hanem visszamenőleg is megvizsgálnák azokat a gyakorlatokat, amelyeknél felmerülhetett az adóelkerülés lehetősége. Magyar Péter úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer bizonyos gazdasági szereplők számára olyan kedvező lehetőségeket biztosított, amelyekkel jelentős vagyonokat lehetett kedvezményes adózási feltételek mellett kezelni.
A tervezett változtatások célja az lenne, hogy a bizalmi vagyonkezelés ne szolgálhasson adóelkerülési eszközként, és az ilyen konstrukciókat alkalmazó szereplők is megfelelő módon járuljanak hozzá a közteherviseléshez.
A kormányfő közlése alapján az intézkedés nem magának a bizalmi vagyonkezelésnek a teljes megszüntetését jelentené, hanem azoknak a lehetőségeknek a korlátozását, amelyekkel egyesek elkerülhették vagy jelentősen csökkenthették az adófizetési kötelezettségüket. A kormány szándéka szerint a szabályozás átláthatóbbá és igazságosabbá válna, miközben az adóhatóság szélesebb lehetőséget kaphatna a korábbi konstrukciók ellenőrzésére is.
Szűkítenék a globális nagyvállalatok adókedvezményeit
Az adóreform másik jelentős eleme a globális nagyvállalatok társasági adózásának átalakítása lenne. Magyar Péter szerint rendet kell tenni a nagy cégek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerében, mert azok jelenleg elsősorban a kiváltságos helyzetben lévő gazdasági szereplőket hozzák előnybe.
„Rendet teszünk továbbá a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán, ami egyet jelent az adóalapok bővítésével és bizonyos adókedvezmények szűkítésével” – folytatta a miniszterelnök.
A bejelentés alapján megszüntetnék vagy jelentősen korlátoznák azokat a társasági adókedvezményeket, amelyek leginkább a nemzetközi nagyvállalatokat és a kiemelt gazdasági szereplőket segítették.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem általános társaságiadó-emelést jelentenének, hanem elsősorban a kedvezmények rendszerének átalakítását. Ennek részeként felülvizsgálnák, hogy mely vállalatok, milyen feltételek mellett és mekkora összegű adókedvezményeket vehetnek igénybe. A cél az lenne, hogy a kisebb magyar vállalkozások és a nemzetközi nagyvállalatok közötti adózási különbségek mérséklődjenek.
Magyar Péter szerint elfogadhatatlan, ha a globális vállalatok olyan kedvezményekben részesülnek, amelyek más gazdasági szereplők számára nem elérhetők. A módosítások ezért az adóalapok bővítését, az adókedvezmények szűkítését, valamint a kiemelt gazdasági szereplők számára biztosított előnyök felülvizsgálatát is magukban foglalnák.
A tervezet szerint az így keletkező többletbevételek hozzájárulhatnának a költségvetés helyzetének javításához. A pontos összegeket Magyar Péter nem részletezte, ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelés szabályainak átalakításával együtt évente több tízmilliárd forintos pluszbevétellel számolnak.
Eltörölnék a települési adót és az ebadót
Magyar Péter bejelentése szerint a kormány eltörölné az önkormányzatok által kivethető külön települési adót.
A külön települési adó megszüntetésével egyszerűbbé válhatna az önkormányzati adórendszer, miközben csökkenhetnének a települések adminisztrációs terhei. Magyar Péter szerint nincs értelme fenntartani egy olyan adónemet, amelyet csak kevés önkormányzat alkalmaz, és amelynek beszedése egyes helyeken nem biztosít valódi pénzügyi előnyt.
A miniszterelnök emellett azt is bejelentette, hogy megszüntetnék az ebrendészeti hozzájárulást, közismert nevén az ebadót. A jelenlegi szabályozás lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára ennek a hozzájárulásnak a kivetésére, a Tisza-kormány azonban ezt a lehetőséget teljesen eltörölné.
„Tavaly ősszel a Fidesz közpénzmilliárdokon hazugságkampányt folytatott, és hamisított dokumentumokra hivatkozva a Tiszát macska- és ebadó bevezetésével vádolta. Ehhez képest az a valóság, hogy Orbánék tették lehetővé ilyen adó bevezetését, a Tisza-kormány pedig most ezt eltörli” – fogalmazott.
Magyar Péter ezzel arra utalt, hogy tavaly ősszel politikai vita alakult ki az állatok után fizetendő esetleges adókról. A miniszterelnök állítása szerint a Tiszát akkor macska- és ebadó bevezetésével vádolták, miközben a mostani kormányzati döntés éppen az ebadó kivetésének lehetőségét szüntetné meg.
A tervezet megvalósulása esetén az önkormányzatok a jövőben nem kérhetnének ebrendészeti hozzájárulást a kutyatartóktól. A kormány indoklása szerint az adónem eltörlése egyszerre jelentené az adminisztráció csökkentését és a lakossági terhek mérséklését.
További kisebb adónemeket is kivezetnének
Az adóreform összesen öt kisebb adónem eltörlését helyezi kilátásba. A külön települési adó és az ebadó mellett megszűnne a bevándorlási különadó is. Magyar Péter állítása szerint ez az adónem fennállása alatt soha nem termelt bevételt az állam számára, ezért annak további fenntartását indokolatlannak tartja.
A bevándorlási különadó kivezetése a kormány szerint nem járna költségvetési bevételkieséssel, mivel az adónemből eddig sem származott tényleges állami bevétel. Megszüntetésével ugyanakkor egyszerűbbé válhatna az adórendszer, és megszűnhetne egy olyan szabályozási elem, amelynek gyakorlati pénzügyi jelentősége nem volt.
A tervezett intézkedések között szerepel a szén-dioxid-kvótaadó és az ahhoz kapcsolódó tranzakciós díj kivezetése is. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a környezetszennyező vállalatok terheinek általános csökkentését. A kormány más típusú, közvetlenebb és szigorúbb környezetvédelmi díjakat és szabályokat vezetne be.
A kisebb adónemek megszüntetésének egyik célja az adórendszer egyszerűsítése lenne. A kormányfő szerint azokat az adókat érdemes kivezetni, amelyek nem termelnek érdemi bevételt, aránytalan adminisztrációval járnak, vagy nem érik el az eredetileg meghatározott céljukat.
Az adóreform ebben a formában tehát nem kizárólag új terhek bevezetéséről vagy meglévő terhek növeléséről szólna. Bizonyos adónemeket teljesen megszüntetnének, miközben más területeken, különösen a nagyvállalati adózás és a környezetszennyezés esetében, szigorúbb szabályokat alkalmaznának.
A bejelentés alapján a kormány arra törekszik, hogy a kisebb, kevés bevételt hozó adónemek helyett olyan rendszert alakítson ki, amelyben a jelentős gazdasági erővel rendelkező, illetve a környezetet nagyobb mértékben terhelő szereplők fizetnek többet.
Jelentősen növelnék a környezetszennyező vállalatok terheit
Miközben a szén-dioxid-kvótaadó és az ahhoz tartozó tranzakciós díj megszűnne, a nagy környezetszennyező vállalatokra a jelenleginél jóval szigorúbb szabályok vonatkoznának. Magyar Péter közlése szerint első lépésként megdupláznák a levegőterhelési díjat.
Ez azt jelentené, hogy a levegőt nagyobb mértékben szennyező vállalatoknak a jelenlegi összeg kétszeresét kellene megfizetniük. A kormány ezt követően Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályainak bevezetését készítené elő.
A miniszterelnök szerint a vállalatoknak jelentősen csökkenteniük kellene a vízfelhasználásukat és a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét. Azok a cégek, amelyek nem tesznek megfelelő lépéseket a környezeti terhelés mérséklésére, a jelenleginél jóval magasabb díjakkal és adótételekkel számolhatnának.
„Akik ennek ellenére sem csökkentik radikálisan a vízfelhasználásukat és a szennyezés mértékét, azokat a jelenlegieknél sokkal magasabb díj- és adótételek fogják sújtani” – mondta.
A tervek szerint tehát nem egyszerűen egységes adóemelés következne, hanem a vállalatok környezetvédelmi teljesítménye alapján határoznák meg a fizetendő terheket. A jelentős vízfelhasználással és magas szennyezőanyag-kibocsátással működő cégeknek nagyobb összeget kellene fizetniük, különösen akkor, ha nem hajtanak végre érdemi környezetvédelmi fejlesztéseket.
A szabályozás célja az lenne, hogy a vállalatokat technológiai korszerűsítésre, takarékosabb vízfelhasználásra és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére ösztönözzék. A miniszterelnök szerint a nagy környezetszennyezőknek fel kell készülniük arra, hogy a jövőben szigorúbb ellenőrzések és magasabb pénzügyi terhek várnak rájuk.
Az adózási változtatásokkal párhuzamosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetésének rendszerét is átalakítanák. A NAV elnökét a jövőben nyílt pályázaton választanák ki, és a tisztség nem járna automatikusan államtitkári pozícióval. A kormány ezzel átláthatóbbá és szakmaibbá kívánná tenni az adóhatóság vezetőjének kiválasztását.
A Magyar Péter által bejelentett reform összességében felszámolná a bizalmi vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó adóelkerülési lehetőségeket, szűkítené a globális nagyvállalatok adókedvezményeit, eltörölne öt kisebb adónemet, és jelentősen szigorítaná a környezetszennyező vállalatokra vonatkozó szabályokat. A kormány számításai szerint az adózási kiskapuk bezárása és a kedvezmények átalakítása évente több tízmilliárd forinttal növelhetné a költségvetés bevételeit.
2026. július 18. (szombat), 08:50
Kapcsolódó cikkünk
Kitört a botrány! Olyat mondott Navracsics Magyar Péternek, amit soha nem akarna hallani
Kitört a botrány! Navracsics olyat mondott Magyar Péternek, amit soha nem akarna hallani
Magyar...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
