Életének 86. évében, csütörtökön Budapesten elhunyt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a fényművészet és a magyar késői avantgárd egyik meghatározó alakja. /A Magyar Művészeti Akadémia \(MMA\) pénteken közölte a hírt az MTI\-vel\./
Csáji Attila 1939. március 21-én született a mai Szlovákia területén, Szepsiben. Művészi pályája Budapesten kezdődött, ahol fiatalon Zajti Ferenc műtermében tanult, aki maga is Csontváry tanítványa volt.
A hatvanas és hetvenes években a magyar avantgárd mozgalom motorjaként számos kiállítást és művészeti eseményt szervezett. Az általa irányított balatonboglári kápolnatárlatok és a "Szürenon" kiállítások máig művészettörténeti jelentőséggel bírnak.
A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) támogatásával a lézeres technológiák és a képalkotás lehetőségeit kutatta. Munkájának eredményeként született meg az úgynevezett szuperpozíciós módszer, amelyet 1980-ban szabadalmaztattak. A fényművészet terén végzett úttörő munkáját nemzetközi szinten is elismerték: az MIT Center for Advanced Visual Studies tagjává választotta, és több európai és amerikai egyetemen tartott előadásokat.
Fénykalligráfiák, hologramok, lézerinstallációk és neonszobrok jellemezték alkotói világát, amelyben az ősi magyar motívumok és a legmodernebb technológia harmóniáját teremtette meg.
Csáji Attila művei nemcsak Magyarországon, hanem világszerte rangos múzeumokban és galériákban kaptak helyet, többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban, az MIT gyűjteményében, valamint a delhi Nemzeti Modern Művészeti Galériában.
Fontosabb kiállításai között szerepelt a koppenhágai fényművészeti bemutató 2002-ben, a "Fényút" című tárlat a Műcsarnokban 2015-ben, valamint 2024 tavaszán a Pesti Vigadóban megrendezett "Villanások a múltból és jelenből" című életműkiállítás.
Munkásságáért számos díjat kapott, köztük:
Csáji Attila nem csupán egy kiemelkedő művész volt, hanem egy olyan alkotó, aki a művészet és a tudomány határán dolgozva új műfajokat teremtett. Lézeres és fényművészeti innovációi, valamint az avantgárd mozgalomban játszott szerepe maradandó nyomot hagyott a kortárs művészetben.
A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Csáji Attila életműve tovább él az őt követő generációkban, és inspirációként szolgál mind a magyar, mind a nemzetközi művészeti közösség számára.
2025. január 17. (péntek), 14:57
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.