/Szerdán a legfelsőbb bíróság a portugál GALP olajipari vállalat javára döntött abban, hogy az időarányosan kezdte levonni az alkalmazottak béréből a munkahelyen kívül töltött percekért járó fizetést, amibe beletartoztak a kávé\- és cigarettaszünetek is\./
A spanyol kormány tavaly kérte arra a cégeket, hogy az alkalmazottak ténylegesen munkával töltött óráit kezdjék számon tartani, hogy így oldják meg a kifizetetlen túlórák által okozott gondokat, ám az elképzelés a visszájára sült el.
A legfelsőbb bíróság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be.
Mari Cruz Vicente, a Trade Union Action szakszervezet főtitkára azt mondta, az ítélet szembemegy a jogszabályokkal, ugyanis a vállalatoknak csak annyit kell megfigyelniük, hogy az alkalmazottak mikor kezdik és mikor fejezik be a munkát, nem azt, hogy hogyan tartanak szünetet munka közben.
Emellett – tették hozzá – mielőtt a cégek büntetni kezdenék például a kávé- és cigarettaszünetekért, előbb az alkalmazottakkal kell egyeztetniük
Sok munkahelyen a cigarettázás közben cserélnek gazdát a fontos információk, ezért gyakran még olyan kollégák is dohányzó társaikkal tartanak, akik maguk egyébként sosem vettek cigarettát a kezükbe vagy nem dohányoznak rendszeresen. Milyen veszélyeknek teszik ki így magukat? Utánanéztünk annak is, hol tart ma a munkahelyen való dohányzás szabályozása.
Néhány évtizeddel ezelőtt a munkaidőben történő dohányzás még egyáltalán nem volt szabályozva. Zárt térben is rá lehetett gyújtani, nemegyszer vastagon állt a füst az értekezleteken, vállalatközi egyeztetéseken, irodákban, szerkesztőségekben, tanári szobákban, közös munkahelyi pihenőhelyeken is, ami állandó konfliktusforrást jelentett a dohányzó és a nem dohányzó munkatársak között.
Ez volt az a korszak, amikor a nők is felzárkóztak a férfiakhoz a cigarettafogyasztásban. Ma már, sajnos, közel azonos arányban dohányoznak mindkét nembeliek – ennek megfelelően a tüdőrák-statisztika is egyre kisebb különbségeket mutat férfiak és nők esetszámai között. Azt persze nem lehet tudni, hogy mekkora része volt a női dohányzás terjedésében a divatnak, az egyenjogúsági törekvéseknek, a nők munkába állásának, illetve annak az érvnek, hogy „mindegy, hiszen ha én nem is dohányzom, akkor a mások füstjét szívom”, hiszen a nemdohányzók is bőségesen részesültek a füst ártalmaiból a munkahelyeken is.
A dohányzás munkajogi szempontból.
A több lépcsőben történő szigorításnak köszönhetően először a dohányosok-nemdohányzók elkülönítésére törekedtek, külön irodát, tanárit, pihenőt alakítva ki számukra. A legutóbbi években pedig minden eddiginél szigorúbb szabályozást vezettek be: munkahelyen kizárólag az erre kijelölt, nyílt dohányzóhelyen szabad rágyújtani.
Sok munkaadó ennél is tovább ment és nemdohányzóvá nyilvánította a cég vagy intézmény teljes területét, így a dohányzók az utcára szorultak. A tilalom Magyarországon az elektromos cigarettára is vonatkozik (több országban ezt nem tiltják, sőt, van, ahol a leszokás leghatékonyabb eszközének tekintik).
Kevésbé egyértelmű, hogy mikor cigarettázhatnak a munkavállalók. A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik a dohányzás céljából biztosított szünetről, tehát elvileg a munkavállaló jogszerűen nem szakíthatja meg a tevékenységét dohányzás céljából. Azokon a munkahelyeken, ahol nincs teljes dohányzási tilalom, ott a munkaközi szünet (9 órás műszak esetén összesen 45, e fölött 60 perc) áll a cigarettázók rendelkezésére, természetesen úgy, hogy kötelesek a nem dohányzók védelmére vonatkozó előírásokat figyelembe venni. Másik kivétel, hogy a munkáltató engedélyezheti a munkavégzés időszakonkénti megszakítását.
Azok számára, akik egész nap monitor előtt dolgoznak, óránként tízperces szünet jár, amikor a képernyő elől felállva pihentethetik a szemüket, járkálással frissíthetik fel az ülő munkától elzsibbadt tagjaikat. Sokan – ha nem kapnak ez idő alatt más jellegű feladatot – ezt az időt használják cigarettaszünetre, az erkély vagy az udvar dohányzásra kijelölt részébe vonulva.
A passzív dohányzás ártalmai.
A szigorú szabályozást elsősorban a nemdohányzók védelmében hozták, hogy legalább a munkahelyeken, nyilvános helyeken és játszótereken elkerülhessék a passzív dohányzást, hogy akaratán kívül ne tegyenek ki senkit mások függősége miatti ártalmaknak. Társaságban, családban viszont továbbra is fennáll ez a probléma, és ijesztően sok egészségi következménnyel járhat. A cigarettafüstben több mint 3800(!) azonosított vegyi anyag van, ezek között bizonyítottan rákkeltő anyagok is vannak. A füst egy részét, az ún. mellékfüstöt nem csak a dohányzó szívja be, hanem a környezetbe kerül, ráadásul ez a része nem megy át a filteren sem, így szűretlenül még több káros anyagot tartalmaz. A passzív dohányzás az aktívhoz hasonlóan kiválthat tüdőrákot, növeli más daganatos betegségek és szív-érrendszeri betegségek kockázatát, évente több ezer áldozatot szed.
Mit tehetünk, ha el akarjuk kerülni?.
A szigorúbb szabályozással párhuzamosan sokat változott a dohányzás társadalmi megítélése is: ma már a trend megfordult, különösen nyugaton egyre kínosabbnak érzik a dohányzást, társaságban és álláskeresésnél egyre több helyen hibapontnak is számít.
A nemdohányzók védelmében hozott intézkedések nyomán ma már nem kell senkinek akarata ellenére elviselni a kollégái cigarettafüstjét. Ennek ellenére nem ritka, hogy valaki nemdohányzó létére mégis, önként csatlakozik a kijelölt dohányzóhelyen füstölőkhöz, mert nem akarja kizárni magát a társaságukból, esetleg belső munkahelyi híreket remél ezektől a cigiszünetektől. Ha csak a jó társaság, az esetleges információáramlás érdekében tart a cigarettázó munkatársaival, próbálja meg megfordítani a helyzetet és elérni, hogy ők csatlakozzanak Önhöz! Ilyen társaságszervező, a beszélgetést, információk cseréjét lehetővé tévő, egészségesebb alkalom lehet például egy-egy pár perces közös kávézás, teázás a teakonyhában, vagy egy aktuális születésnap megünneplése pár szelet süteménnyel, egy kis kóstoló a telken frissen szedett gyümölcsből, stb.
hrdoktor2020. február 13. (csütörtök), 14:26
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
