MEGJÖTTEK A DÁTUMOK!! Eddig tart a vírusszünet, és ekkor JÖN A vírus 4. hulláma Magyarországra!! És van egy másik nagyon rossz hír is…

MEGVANNAK A DÁTUMOK!! Eddig tart a vírusszünet, és ekkor JÖN A vírus 4. hulláma Magyarországra!! És van egy másik nagyon rossz hír is…

– A delta variáns terjedése miatt Európa számos országában romlik a járványhelyzet. Magyarországon ugyanakkor a járványügyi adatok kedvezően alakulnak, az átoltottság aránya magas, a delta vírusmutánst pedig csak néhány embernél mutatták ki. Van okunk az aggodalomra?– Egyértelműen van. Az látjuk, hogy azokban az országokban is, ahol az átoltottság aránya relatíve magas – mint például Izraelben vagy az Egyesült Királyságban –, szintén emelkedésnek indult a fertőzésszám.

Ezért abszolút az prognosztizálható, sőt a WHO is azt mondja, hogy Európában a delta variáns lesz az, ami a negyedik hullámot előidézi.

Tehát senkinek ne legyenek hiú ábrándjai, hogy ezt a járványt leküzdöttük, maximum most fellélegezhetünk egy kicsit.

Magyarországon valóban magas az átoltottság aránya, de vannak, akiknek még semmiféle védettsége nincsen. Ők elég jelentős százalékát kiteszik az ország lakosságának ahhoz, hogy a járvány negyedik hullámát elindítsák.

– Lehet-e jóslatokba bocsátkozni a negyedik járványhullám súlyosságát illetően?– Nagyon jól fogalmazott, ezek jóslatok. A járványügy, azaz az epidemiológia és a jóslatok bizonyos tekintetben úgynevezett járványmatematikai elemzésekkel prediktálhatók.

Nyilván ennek tudományos alapja van, ezért egyértelműen ezekre kell hallgatni. Ez nem az én szakterületem, de az eddigi tendenciákból arra számítok, hogy a negyedik hullám az elsőnél biztosan erősebb, a harmadiknál pedig gyengébb lesz.

Nem hiszem, hogy nagyon erős vírushullám elé nézünk, de biztos, hogy meg fogjuk érezni.

Véleményem szerint a súlyos lefolyású és a halálos kimenetelű fertőzések esetszáma az átoltottság miatt jóval alacsonyabb lesz, ezért reménykedjünk, hogy az oltások száma a továbbikban növekedni fog.

– A negyedik hullám berobbanását őszre datálják. Elképzelhető, hogy hamarabb is elérhet minket?

– Igen. Ha szerencsénk van, akkor az augusztust még megússzuk.

– Ez a variáns külföldön már a fiatalabb korosztályokat sem kíméli. Mivel magyarázható ez?– Azt láttuk, hogy amikor a vírus berobbant, szinte csak az időseket fertőzte meg, és ahogy haladtunk előre az időben, már a fiatalabb populációt is érintette. A nagy számok törvénye alapján, minél több a fertőzött, annál több lesz a fiatal beteg is. Viszont tény és való az, hogy a következő hullám már jobban fogja érinteni a fiatalabbakat, ami részben azzal is magyarázható, hogy az ő populációjukban alacsonyabb az átoltottság.

– Mi a helyzet az átoltottakkal? Kijelentjük, hogy ők nagyobb biztonságot élveznek?

– Az mindenképpen kijelenthető, hogy az oltottak az oltatlanokhoz képest nagyobb biztonságban vannak, hiszen esetükben a betegség nem olyan súlyos lefolyású.

Meg kell jegyezni, hogy a delta variáns az oltottakat is képes megfertőzni, de esetükben jóval enyhébb tünetek jelentkeznek. Az oltottak (ha meg is fertőződnek) gyakorlatilag kórházi ápolás nélkül vészelik át a betegséget. Tehát az biztos, ha a fertőzéstől nem is, de a betegség súlyos lefolyásától egyértelműen megvédenek minket a védőoltások.

– A hírek szerint Európában már megjelent a delta plusz, valamint a lambda variáns is. Tehetünk valamit, hogy elejét vegyük a mutációk terjedésének?– Szerintem amilyen hosszú a görög ábécé, olyan hosszan jelennek meg különböző mutánsok, mivel ez egy variábilis vírus. A SARS-CoV–2 egy RNS-alapú vírus, az RNS-vírusok mutációs képessége pedig magas.

Ez abból fakad, hogy amikor a vírus replikálódik, és a saját örökítőanyagát megsokszorozza, történnek hibák, amit mi hétköznapi nyelven mutációnak nevezzük.

A vírus replikációjának és a fertőzési lánc megakadályozásának pedig egyetlen módja van: ha beoltatjuk magunkat.

Ez az egyetlen olyan megoldás, ami ténylegesen azt fogja eredményezni, hogy csökkenteni tudjuk a járványveszélyt. Amellett pedig, hogy az oltás felvételével a saját és környezetünk egészségét is megvédjük, az egészségügyi rendszer terhelését is csökkenteni tudjuk.

– Az oltások hatásosságát illetően viszont elég eltérő véleményeket hallani. Ön szerint melyik vakcina esetében lehet indokolt egy harmadik dózis felvétele? Szükséges egyáltalán?– Ezt csak egy hosszú távú, nyomon követhető vizsgálat tudja megállapítani, amelyből kiderülhet, hogy hat-kilenc hónap elteltével milyen arányban és súlyossággal fertőződnek meg azok, akik megkapták a védőoltást.

Véleményem szerint idővel biztosan újra kell oltani, ugyanis azt láthatjuk, hogy az immunrendszer a koronavírusokkal szemben nem alakít ki erős immunválaszt, tehát mindig újra tudunk fertőződni ezekkel a hagyományosan nátha típusú koronavírusokkal.

Ha ebből indulunk ki, akkor elképzelhető, hogy az immunrendszerünk a SARS-CoV–2-re is így fog reagálni. Elképzelhető tehát, hogy újraoltás szükséges, de egyelőre ezt nem lehet megmondani.

– Szintén megosztó kérdés az antitestvizsgálat is. Ön szerint indokolt az eljárás?– Alapvetően kétféle, sejtes és antitestes immunválaszról beszélünk. Az antitestes immunválasz mérésére jó minőségű, kereskedelmi forgalomban kapható gyorstesztek és laboratóriumi vizsgálatok vannak, a sejtes immunválasz mérése viszont sokkal bonyolultabb, ezért ez a folyamat nem alkalmazható rutinszerű eljárásban. Fontos tudni:

ha az antitestszint nem olyan magas, attól még a sejtes immunitás védhet minket.

– Az Egészségügyi Világszervezet továbbra is a maszkhasználat és a védelmi távolság betartását szorgalmazza. Egyetért ezzel?– Mindig azt mondtam, hogy az oltások számának emelkedésével arányosan lehet kivezetni a járványügyi intézkedéseket.

Mindig az adott járványügyi helyzethez kell a védelmi intézkedéseket igazítani.

Az, hogy most kicsit fellélegeztünk és csökken az esetszám, jó dolog. Azt gondolom, egy kicsit lehetett lazítani, hiszen az emberek is igényelték, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ettől a koronavírus még nem tűnt el.

2021. július 18. (vasárnap), 09:19