Most érkezett a hír Kövér László magyar politikusról!Gyertyát is gyújtottak.

Most érkezett a hír Kövér László magyar politikusról!Gyertyát is gyújtottak. 

62 éves lett Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. /1990\-től országgyűlési képviselő, 2010\-től az Országgyűlés elnöke, 2012\-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket\./

A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 14. legbefolyásosabb személye. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT !

Kövér László 1959. december 29-én, a Veszprém megyei Pápán született. Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet (1939) nyugdíjas adminisztrátor. Testvére, Szilárd (1964) jogász. 1987-ben vette feleségül Bekk Mária néprajz-történelem szakos középiskolai tanárt. Házasságukból három gyermekük született: Vajk (1988), Botond (1989) és Csenge (1994). [3]1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban. 1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. Oklevelét az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogtudományi karán szerezte 1986-ban, majd az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkásként dolgozott, majd fél évre ismét bevonult. [1][2][3]1987-ben ösztöndíjat kapott az MTA-Soros Alapítvány jóvoltából – feladata egy éven keresztül a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatása volt. 1984-től 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja, szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984-től 1990-ig alapító szerkesztője a Századvég című társadalomelméleti folyóiratnak, majd 1985-ben szervezési feladatokat látott el a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozó körül. Ugyanebben az évben az első díjat vehette át az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Duna menti népek konföderációs elképzeléseiről írott Halhatatlan utópia című dolgozatáért.

[3]A KISZ-től való függetlenülés gondolata először az 1985. évi szarvasi táborban fogalmazódott meg a Bibó kollégistáiban. Elképzeléseiket 1988-ban meg is valósították. Kövér László egyike volt a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) létrehozó harminchét fiatalnak. 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották a küldöttek, e tisztségét pedig 1989. október 15-én, a Fidesz II. kongresszusán megerősítették. A Magyar Narancs című pártlap függetlenné válásáig a lap felelős kiadója volt 1989 októberétől 1990 júliusáig. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának a Fidesz képviseletében. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagjaként tevékenykedett 1990 júniusától, majd 1994-ben a szervezet elnökének nevezték ki. [3]1990-ben a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben az országgyűlési választásokon. 1991. október 15-ig a közigazgatási, önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság, 1991. október 15-től a mentelmi és összeférhetetlenségi különbizottság tagjaként munkálkodott.

Hirdetés

1990 decemberében megválasztották a nemzetbiztonsági különbizottság elnökének, mely tisztségét 1993. április 26-ig töltötte be, majd lemondott megbízatásáról frakcióvezetővé választása miatt. Ez utóbbi pozícióját az 1998-as választási győzelemig töltötte be. Ezután tagként dolgozott tovább a nemzetbiztonsági bizottságban. 1992 februárjában, a IV. kongresszuson újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson alelnökévé választották. Nagyban hozzájárult a párt működési szabályzatának kidolgozásában, mely dokumentum többek között eltörölte a felső korhatárt, mint gátló tényezőt a pártba való belépéshez. Az 1994. évi országgyűlési választásokon újra Veszprém megye 3. számú, Pápa központú választókerületében indult, de az első fordulóban az összes szavazat 13,36 százaléka csak a negyedik helyre volt elegendő. Veszprém megyében listavezető volt, a parlamentbe pártja országos listájának harmadik helyéről került be. Az Országgyűlésben a nemzetbiztonsági állandó bizottságban dolgozott.

Hirdetés

1994. augusztus 30-tól 1995. szeptember 4-ig, majd 1995. december 1-jétől újra a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagjaként tevékenykedik. A bizottság felhatalmazása alapján részt vett az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is. 1995. szeptember 5-től november 30-ig tagja volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak. [3]Az 1998-as országgyűlési választásokon a Veszprém megyei listáról szerzett mandátumot, majd a választások után az országgyűlés a Fidesz-FKgP-MDF kormány Titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterévé (1998-2000) nevezte ki. Ezzel párhuzamosan az országgyűlés Fidesz-frakciójának frakció-vezető helyettesévé választották. 2000-től egy éven keresztül a párt elnöki tisztségét is betöltötte, amikor Orbán Viktor távozott a párt éléről, miniszterelnöki teendőire hivatkozva. [1]2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, majd újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, s a ciklus végéig annak alelnökeként dolgozott. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke is volt.

Hirdetés

[1]A Fidesz számára kudarccal végződő 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerzett mandátumot, s ezúttal a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választják; frakciójának pedig helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnöke lett, s a Fidesz 2003-as átszervezésekor újra is választották. [1]A hírekbe elsősorban nem szakpolitikusi munkájával, hanem rendre lakossági fórumokon tett, keményebb felszólalásaival került be. Legnagyobb botránya az akasztásos beszédéből lett, amikor egy lakossági fórumon azt mondta a 2002-es kampányban, hogy "menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és szöget és kössük fel magunkat" – ezzel azoknak üzent, akik ellenezték a Fidesz által közzétett tervezetet, mi szerint élni kéne az olimpia megrendezésére kiírt pályázati lehetőséggel. Emellett a Fidesz 2002. februári kongresszusán is emlékezetes beszédet mondott, akkor strigákról (emberből állattá változó lényekről) beszélt. Azt mondta: "Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról, s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék.

Hirdetés

Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva." [1]Horn Gyulának is odaszúrt korábban: "Odajutottunk kérem tisztelettel, hogy 94-ben egy effektív hazaáruló lett Magyarország miniszterelnöke." [1]A Fidesz országos választmányának elnöke korábban egy lakossági fórumon gengszternek és megélhetési romának nevezte Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét. Kijelentése szó szerint így hangzott: „Ha azt akarjuk, hogy a cigányok tíz-tizenöt év múlva megerősödő csoporttudata, néptudata, nemzettudata arra épüljön, hogy mi vagyunk – a többségi magyarok – az ellenségeik; azt gondolják, hogy az ő nyomorúságos helyzetükért mi vagyunk a felelősek, akkor ne keressünk partnereket a cigányság körében, akkor hagyjuk a magyarországi cigányságot meghódíttatni a Horváth Aladár féle gengszterek által”. A roma vezető becsületsértési pert indított Kövér László ellen, majd a bíróság negyedmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte Kövér Lászlót. [4]A későbbiekben Kövér László már sokkal megfontoltabban fogalmazott. A privatizáció kapcsán "Gyurcsány-bandáról", mint vérszívó pióca-elitről beszélt. Elmondása szerint a kormány a privatizációt az "amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra" elv alapján vezeti. [1]"Olyan gigantikus, sátáni erőkkel kell megküzdeni, amelyekhez képest szinte mi nem is létezünk" – hangzott el egy kőszegi lakossági fórumon Kövér László nyilatkozatában. A Fidesz választmányi elnöke arra is kitért, hogy ez az erő legfőképpen a gazdaságon és a médián keresztül gyakorol hatást az emberekre. 2005 őszén Villányban pedig azt mondta: ma két Magyarország létezik, ahol a nemzet áll szemben egy szűk elittel, egy luxusbaloldallal, mely csak saját érdekeit tartja szem előtt. [1]A Fidesz számára szintén sikertelen 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe. Az újonnan megalakuló országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjává és a frakció helyettes vezetőjévé nevezték ki. [1]2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét államfővé választották, az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte házelnöknek.2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-éig, az új államfő, Áder János megválasztásáig. 2018. május 8-án ismét a Magyar Országgyűlés elnökévé választották.Forrás:[1] https://www.orszaggyuleselnoke.hu[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6v%C3%A9r_L%C3%A1szl%C3%B3[3] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/k308.htm[4] http://www.epa.oszk.hu/00800/00804/00221/36092.html

2022. december 29. (csütörtök), 09:05