Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt fogadja Budapesten 2026. október 30-án, pénteken Magyar Péter a Vidék./info előző esti beszámolója szerint\./
Prága után Budapesten folytatódik a diplomáciai program
Szerdán jelentette be Magyar Péter, hogy a csütörtöki prágai kormányközi tárgyalások után az egyiptomi elnököt látja vendégül – írta a Vidék.
Hivatalosan ugyanakkor nem erősítették meg a beszámoló szerint, hogy a pénteki egyeztetés napirendjén szerepel-e a két ország közötti vasúti szerződés. Egyelőre tehát lehetséges tárgyalási témáról van szó, előre eldöntött megállapodásról nem számolt be a lap.
Összesen 284 vasúti kocsi leszállítása maradt hátra
Korábban 1350 vasúti személykocsi leszállításáról született megállapodás Egyiptommal. Dunakeszi jelentős szerepet kapott a magyar–orosz együttműködésben végzett gyártásban, a beruházás azonban pénzügyi nehézségekbe ütközött.
Leállása után 284 kocsi leszállítása maradt hátra a Vidék.info összefoglalója szerint. Viták alakultak ki az állami finanszírozásról és arról is, milyen feltételekkel folytatódhatna a munka.
Kormányzati álláspont szerint az eredeti szerződés feltételeivel veszteséges lenne a további gyártás. Vitézy Dávid közlekedési miniszter a beszámoló alapján már egyeztetett az egyiptomi féllel a lehetséges megoldásokról.
Magyar szempontból így a hátralévő megrendelés teljesítése mellett az állami források felhasználása is lényeges kérdés.
Harmadik elnöki ciklusát tölti a budapesti vendég
Esz-Szíszi 2013-ban, a hadsereg vezetőjeként vált az egyiptomi hatalmi átrendeződés meghatározó szereplőjévé, amikor a katonaság eltávolította Mohamed Murszi megválasztott elnököt. Államfőként 2014 óta vezeti az országot.
Legutóbb a 2023. decemberi elnökválasztáson győzött: a Vidék.info által ismertetett hivatalos eredmény szerint a szavazatok 89,6 százalékát szerezte meg.
Jogvédői értékelések ugyanakkor megkérdőjelezték az érdemi politikai verseny feltételeit.
Rabaa: súlyos megállapításokat tett a Human Rights Watch
Kairóban, 2013. augusztus 14-én a biztonsági erők felszámolták a Murszi eltávolítása után kialakult Rabaa téri ülősztrájkot.
Legalább 817 ember halálát dokumentálta ezen a helyszínen a Human Rights Watch, amely szerint az áldozatok tényleges száma valószínűleg meghaladta az ezret. Több, 2013 nyarán végrehajtott fellépés halálos áldozatainak számát összesen legalább 1150-re tette a szervezet.
Vizsgálatuk alapján a széles körű, összehangolt gyilkosságok emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek.
Ezek a jogvédő szervezet megállapításai és vizsgálati követelései; önmagukban nem jelentenek az elnök személyes büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletet.
Emberi jogi kérdések is kísérik a látogatást
Freedom House a 2026-os országjelentésében a nem szabad országok közé sorolja Egyiptomot. Értékelésük szerint a politikai ellenvélemény büntetőeljárást és bebörtönzést vonhat maga után, miközben a sajtó és a gyülekezés szabadságát szigorúan korlátozzák.
Nemzetközi jogvédők az eredeti beszámoló szerint önkényes fogva tartásokról, kínzásokról és tisztességtelen eljárásokról is beszámoltak.
Arról, hogy a budapesti megbeszélésen szóba kerül-e az egyiptomi emberi jogi helyzet, a látogatást előrevetítő cikk nem közölt megerősített információt.
Felhasznált források
2026. október 30. (péntek), 17:48
Magyar Péterről olyat ír a nemzetközi sajtó, nem hiszed el mit!
Magyar Péter...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.