Közzétette az Európai Bizottság 2019-es, úgynevezett igazságügyi eredménytábláját, amely a bírósági rendszerek függetlenségéról, minőségéről és hatékonyságáról ad átfogó képet. /Magyarország esetében a tavalyi évhez képest romlottak az adatok\./
A függetlenséget természetesen nem lehet számszerűsíteni, ezért az érintettek megkérdezése alapján, közvélemény-kutatás formájában összesítették a polgárok és az üzleti szféra benyomásait az új igazságügyi eredménytáblában.
A válaszadók leginkább a politika, a gazdasági érdekcsoportok és a kormányzat nyomásgyakorlására panaszkodnak. Míg a magyar emberek 48 százaléka nevezte jónak, vagy nagyon jónak a helyzetet, addig a cégvezetőknek csak a 18 százaléka volt ezen a véleményen. A 28 tagállam közül a lakossági megítélés a 18., a vállalati szféra véleménye pedig a 27. helyre rangsorolta az Magyarországot.
Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa azt mondta, folyamatosan kapcsolatban van a magyar hatóságokkal, és Trócsányi László igazságügyi miniszter tisztában van a brüsszeli aggodalmakkal, különös tekintettel a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán, amely az Európai Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban kifogásolja még, hogy a pénzmosással kapcsolatos ügyek lezárása túlzottan hosszú ideig tart és viszonylag magas a függőben lévő, első fokú ügyek aránya is. A bírák, ügyvédek számát tekintve Magyarország a középmezőnyben van. Viszonylag kevés pénzt költünk az igazságszolgáltatásra (53 euró/fő), ugyanakkor ez a szám GDP arányosan már uniós szinten is jelentős (0,4 százalék).
A biztos azt is elmondta: „A 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla olyan időszakban lát napvilágot, amikor Európa egyes részein a jogállamiságot egyre súlyosabb kihívások veszélyeztetik.” Jelenleg Lengyelország és Magyarország ellen folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, amely a jogállamisági eljárásrendszerben a legszigorúbb uniós eszköz.
Forrás: hirhugo.hu
2019. április 26. (péntek), 21:50
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.