Norbi hallotta, hogy felsír a kisbabája a szülőszobán, az orvos szerint halva született.. Eltemették a kicsit
Tíz órán át a kórházi folyosón sétálva vajúdott a kismama, közben hiába kérte az orvosokat, hogy császármetszéssel hozhassa világra a kisbabáját. A gyermek nem élte túl a megpróbáltatást.
/Hiába van kora délután, Kehidakustányban a Horváth család nappalijában mécsesek lángja imbolyog\./
Karina sírja a kehidakustányi főútról is jól látszik. A temetőben a márványból faragott sírkövön szívbe markoló sorok tudatják, ez itt a pici lány nyughelye.
– Ha esik, ha fúj, én minden nap kimegyek a temetőbe. Beszélgetek a kislányommal, és a végén, amikor hazaindulok, arra kérem az angyalokat, hogy vigyázzanak rá – sóhajtotta Horváth Norbert, a tragikus sorsú kislány édesapja.
– Soha nem felejtem el azt a július 8 -i napot. Altatásban voltam, amikor Karina császármetszéssel világra jött – emlékezett a történtekre Horváth Tarr Brigitta.
– A férjem később mesélte, hogy a folyosón várakozva még hallotta, amit a gyermekünk felsír. Aztán csend lett. Amikor a szobában felébredtem, a férjem mellettem volt. Rosszat sejtettem, mikor a kérdésemre azt felelte, hogy még mindig nem hozták be a kisbabánkat. Aztán benyitott két, szomorú arcú orvos. „Tragédia történt, meghalt a baba - mondták”.
- Abban a pillanatban láttam a férjemet, ahogy épp megsemmisül. Fel se fogtam, mi történt – folytatta Brigitta. - Azt feleltem, hogy ez nem lehet igaz. Az orvos azt mondogatta, hogy nem tudják mi történt, biztos, hogy beteg volt a babám.
Csakhogy Brigitta ezt képtelen volt elfogadni, hiszen az ország legjobb orvosaihoz járt, minden előzetes vizsgálat azt mutatta, hogy a magzat egészséges, szépen, előírásszerűen fejlődött.
- Amikor megkérdezték, szeretnénk-e elköszönni a kislányunktól, a férjemnek nem volt ereje hozzá. Inkább kiment a szobából. Nekem nem volt választásom, hiszen az anyja vagyok, muszáj volt látnom őt. Mégis sokkot kaptam, amikor behozták a picit. Egy gyönyörű alvó kisbabát láttam. Aki nem nyitotta ki a szemét, nem nézett rám.
Brigittáék azóta is siratják a gyermeküket. Pedig annyira izgatottan várták az érkezését. Az anya arról mesél, hogy Karina lombikbaba volt, két évig küszködtek érte.
Emlékszik, hajnali fél egy volt, mikor elfolyt a magzatvíz. Fél óra múlva már a kórház szülészetén voltak. Minden előzetes vizsgálatot elvégeztek, majd befektették egy ötágyas szobába.
A vajúdva jajgató kismama a fájdalom miatt tíz órán át sétált a folyosón, nem akart a szobatársai terhére lenni. Az orvosok még este hatkor is azt mondták neki, minden rendben van. Hiába kérte, hogy császármetszéssel hozhassa világra a picit, azt a választ kapta, hogy nem kell. Végül este 8-kor bevitték Brigittát a műtőbe, elaltatták, majd 40 perc múlva kiemelték a babát.
- A papíron az szerepelt, hogy a kislányunk halva született. Hogy 50 percig próbálták újraéleszteni. Csakhogy a férjem a folyosón hallotta, mikor a műtőben felsírt a pici. Ráadásul az orvosok utána egy szóval sem említették, hogy küzdöttek érte. Az ügyet már a rendőrség és a szakértők is vizsgálják.
Brigitta a kórházban öt napig nem aludt, egyre csak válaszokat keresett a kérdéseire.
Éjszakánként meg jöttek a rémálmok, Brigitta újra és újra átélte a szülési fájdalmat. Hogy nem segít neki senki. Hogy nem tudja megvédeni a kislányát, aki a testében épp haldoklik.
- Miután kiengedtek a kórházból, másnap ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt feljelentést tettem az illetékes rengdőrkapitányságon – folytatja Brigitta. Aztán a temetésről mesél. Hogy az volt a legnehezebb.
- Csak a rokonok voltak ott, a barátnőimnek nem engedtem, hogy eljöjjenek. Mindannyian anyák, rossz lett volna látni őket, amint Karina hamvait a sírba helyezik - magyarázza.
- Azóta pörölök a sorssal. Végig mentem a gyász fázisain, előbb a fájdalom jött, aztán a düh. Okoltam magam, hogy miért nem húztam ki az infúziót? Miért nem álltam fel az ágyról? Miért nem csaptam az asztalra? Éreztem, hogy baj van, de a kórházban csak azt hajtogatták, nyugodjak meg, minden rendben. Hittem nekik, bíztam bennük. Tudom, tovább kell lépni ezen. De ettől a gondolattól meg lelkifurdalást érzek.
Brigitta és férje, Norbert nem adja fel, hogy kisbabája legyen. De azt is szeretnék, hogy a kismamák jobban figyeljenek arra, hogy az adott kórházban mi a protokoll. Kérjenek tájékoztatást. Mert nekik semmit sem mondtak arról, hogy mi és miért fog történni.
Dr. Ábrahám László a legismertebb, műhibaperekre szakosodott ügyvéd, a Horváth család jogi képviselője mindehhez annyit tett hozzá: az ügyben büntetőeljárás indult. Elkészült az igazságügyi szakértői vélemény, ami elmarasztalta a szülést vezető orvost.
- Ebben az esetben az orvost büntetőjogi, a kórházat pedig polgárjogi, azaz kártérítési felelősség terheli. Sajnos mindez már nem adhatja vissza a szülőknek az elveszített gyermekét – magyarázta az atv-hu-nak Ábrahám László.
2022. január 06. (csütörtök), 08:39
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
