NYILVÁNOSAK LETTEK A PONTOS SZÁMOK! Nyugdíjkorhatár 2020-ban – íme a nyugdíjkorhatár táblázat NŐKNEK és FÉRFIAKNAK! >>>>Mutatom kik mehetnek nyugdíjba 2020. január 1-től >>>
VÉGRE ITT A NAGY NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT 2019 és 2020 január 1-től!! /Így emelkednek a nyugdíjkorhatárok évről évre \: Mutatjuk mennyi lesz a nyugdíjkorhatár nőknek és férfiknak, 2019\./
Hirdetés
és 2020 január 1-től :.
NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT 2019, 2020!! Így emelkednek a nyugdíjkorhatárok évről évre : Mutatjuk mennyi lesz a nyugdíjkorhatár nőknek és férfiknak, 2019. és 2020 január 1-től :
Elmúlt 63 éves? – Erről mindenképp tudnia kell!Jövőre a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik, így az 1955-ben születettek igényelhetik a korhatáruk betöltésével az öregségi nyugdíjukat. Mire érdemes készülni? – A nyugdíjguru.hu összegezte a tudnivalókat.
Az 1955-ben született “nagy generációs” évjárat még nem nyugdíjas tagjai a 64 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével igényelhetik 2019-ben a nyugdíjukat. 2018. július 16-ától a nyugdíjigénylésnek már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszüntetni – emlékeztet a portálon Farkas András nyugdíjszakértő.
A nyugdíj szerepe a 2020. évi magyar költségvetésről szóló törvényben
Nyugdíjemelés, nyugdíjprémium 2020-ban.
A gazdasági fejlődés főbb jellemzőit bemutató melléklet szerint a GDP növekedése 2020-ban 4% lesz – ha ez valóban így alakul, akkor 2020-ban is várható nyugdíjprémium (legfeljebb 10 ezer Ft összegben) 2020. novemberében. Erre a költségvetési törvényben 20,4 milliárd forint összegben céltartalékot képeztek.
A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januárban 2,8% lesz, mert ezt az inflációs előrejelzést tartalmazza a költségvetési törvény. A költségvetési törvényben a nyugellátások 2020. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtandó 2,8 %-os nyugdíjemelés fedezetét.
Bevételek.
A hivatalos indokolás szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 2020. évi költségvetése “alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzését.”
A költségvetésben a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjjárulékból, költségvetési hozzájárulásból és egyéb forrásokból kell biztosítani.
A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresetek 2020. évre tervezett 9,6 %-os mértékű emelkedése határozza meg.
Emiatt egyrészt előre jelzem: mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíjkoirhatár betöltése révén), fontolják meg a nyugdíjigénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíjmegállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nem csak a 2019-es 10% körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9,6%-os keresetnövekedés is.
Másrészt felhívom a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak és az aktív keresők keresete közötti olló tovább nyílik 2020-ban is, hiszen a tervezett nyugdíjemelés mértéke a bruttó keresetek várt növekedésének egyharmadát sem éri el.
A bevételek döntő részét, együttesen 97,8 %-át a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék, illetve a foglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó alkotja (a kiadásokhoz hiányzó 2,2%-nyi fedezetet a költségvetés más forrásból, vagyis az adóbevételek terhére biztosítja: 2020-ban ez közel 47 milliárd forint lesz).
A foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17,5 %-os szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-től 15,5 %-ra csökkenhet. A szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70,22 %-ról 2020-ra 71,63 %-ra növekszik (a többi az Egészségbiztosítási Alapot illeti).
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek döntő hányadát (97,8 %-át) a szociális hozzájárulási adónak az Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi.
A nyugdíjjárulék mértéke 2020-ban is a járulékköteles jövedelem 10 %-a.
A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa – ez pillanatnyilag ugyan növeli a bevételeket, de a jövőben egyre nagyobb gondot fog okozni, mivel a sokat kereső kevés ember nyugdíjjogosultsága elképesztő mértékben megugrik, így rövid időn belül a többmilliós nyugdíjasok maroknyi kisebbsége nézhet farkasszemet a százezernél is kisebb nyugdíjat kapok milliós többségével.
A nyugellátások átlaga a számítások szerint 2020-ban 4,3 %-kal emelkedik. Ebben a 2,8% általános nyugdíjemelés mellett az újonnan megállapítandó nyugdíjak magasabb összege is érvényesül, noha 2020 első félévében senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárát (ami 64 év 183 napra nő jövőre, vagyis az 1956 első felében születettek csak 2020 második félévében tölthetik be a korhatárukat).
Jövőre az első hat hónapban csak a nyugdíjkorhatárukat korábban betöltöttek halasztott nyugdíjigénylései és a nők kedvezményes nyugdíját jövő első félévben igénylők miatt keletkeznek új nyugdíjigények.
Kiadások.
A kiadási oldal a korhatárt betöltöttek öregségi nyugellátását, a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátást, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat és az egyösszegű méltányossági kifizetéseket finanszírozza 2020-ban is.
A törvény szerint jövőre
– öregségi nyugdíjakra 3.173,6 milliárd forintot, ezen belül
= korbetöltött öregségi nyugdíjakra 2.887,7 milliárd forintot,
= a nők kedvezményes nyugdíjára 285,9 milliárd forintot,
– özvegyi nyugdíjra 356,5 milliárd forintot,
– árvaellátásra 29,3 milliárd forintot,
– egyszeri segélyre 0,6 milliárd forintot,
– kivételes nyugellátásra 0,2 milliárd forintot,
– kivételes nyugellátás-emelésre 0,8 milliárd forintot
fordítanak, emellett
– nyugdíjprémium céltartalékra félretesznek 20,4 milliárd forintot.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó összeg lassan eléri a korbetöltött öregségi nyugdíjakra fordítandó előirányzat 10%-át, ami egyre inkább veszélyeztetheti e kedvezményes nyugdíj fenntarthatóságát. Az ok nyilvánvaló: ahogyan évről-évre nő a nyugdíjkorhatár, egyre több hölgy tudja teljesíteni a kedvezményes nyugdíj feltételeit a nyugdíjkorhatára betöltése előtt, s miután a nők kedvezményes nyugdíja teljes nyugdíj – nem terheli levonás amiatt, hogy a korhatár betöltése előtt vették igénybe –, nyilván minden nő komolyan elgondolkodik e kedvezményes nyugdíj igénylésén.
2019. december 10. (kedd), 20:35
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
