Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! /című műsorának vendége volt, ahol többek között beszélt az újfajta PCR\-tesztről, a járványügyi intézkedésekről, valamint az újonnan meghozott egészségügyi törvényről\./
A miniszterlnök szerint a magyarországi védekezésben az egészségügyi válasz arra irányult, hogy lesz második hullám, mint ahogy az lenni szokott, ezért a nyarat arra használták fel, hogy felkészítsék az országot a második hullámra.
Orbán Viktor szerint a következő év közepére lehet vakcina, a járványból kifelé megyünk, egy-két hónap és kezdhetjük vágni a centit. A miniszterelnök úgy vélte, hogy május-június-júliusig kell még kibírni, véleménye szerint ugyanis ekkor juthatunk majd vakcinához.
Lesz korlátozás?
A potenciális lezárásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva most is kiemelte, hogy "Magyarország a legjobban védekező országok között volt" tavasszal, ott volt a politikai készülés (a nemzeti konzultáció), elindították a védekezéshez szükséges gyártókapacitást, beszálltak az európai gyógyszerkutatásokba, meghozták a szükséges gazdasági intézkedéseket - sorolta a miniszterelnök.
A legnagyobb veszéy
A legtöbb országban sok pénzt szétosztottak, hogy pörgessék a gazdaságot. "Ez is jó gondolat, 2-3 hónap múlva meglátják, milyen hatékonysággal segítette a kilábalást" - mondta a miniszterelnök. Orbán szerint a magyar kormány másfele indult, a gazdasági védekezés középpontjában a beruházások ösztönzése áll. A lakásépítésre újból bevezetett 5 százalékos áfa is ezt a célt szolgálja, hiszen a vállalatok mellett a családok beruházása is fontos.
Orbán ugyanakkor a legnagyobb veszélynek a kivárást tartja: ha kivár a fogyasztással a lakosság, a vállalatok, akkor áll meg a gazdaság, ezért adtak sok pénzt beruházástámogatásra. Az 5 százalékos áfa is a válságkezelési intézkedések soron következő lépése volt - mondta a miniszterelnök.
Ovosok béremelése
Az orvosok béremeléséről is kérdezték Orbánt. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az orvosoknak nem csak a kevés fizetés volt a bajuk, hanem az is, hogy folyamatos sodródás volt atekintetben, hogy milyen legyen az egészségügyi rendszer.
A miniszterelnök továbbá kijelentette, hogy tíz évvel ezelőtt sem az orvosok hiánya volt a legnagyobb baj, hanem az ápolónőké. Ez 2018-ra elég súlyos formákat öltött, azért kellett jelentős béremelést adni a szakdolgozóknak. Ezután döntöttek kórházfelújításról, újak építéséről, és a végén az orvosi bérek, illetve maga a rendszer. Sok orvos a magánbetegeit az állami rendszer infrastruktúrájával gyógyította, de a profit végül nála csapódott le, jelen volt a hálapénz (aminek az adását is büntetik az új törvénnyel), kialakult egy olyan zűrzavar, amihez mindenki alkalmazkodott.
Orbán szerint erre jött a Magyar Orvosi Kamara javaslata, amit "betű szerint elfogadtak" (az orvosi kamara ezt nem egészen így látja - a szerk.), de számos kérdést még rendezni kell. Például, hogy mi legyen a háziorvosokkal, a magánpraxisokkal, az orvosválasztás lehetőségével. A miniszterelnök szerint ezeken munkacsoportok dolgoznak, és az év végéig szeretnék ezt rendezni.
2020. október 09. (péntek), 10:37
Orbán Viktor reagált Brüsszel 72 órás túlélőcsomag-javaslatára: „Nem fenyeget háború, Magyarország a béke...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.