A két kérdést nem szabad összemosni!
Az első kérdéssel kapcsolatban le kell szögezni, hogy soha semmilyen vakcina hatásossága nem éri el a 100%-ot. /\(Ez a biológiában már csak így van gyakorlatilag minden területen\./
Szintén tisztázni kell, hogy az orvostudomány évtizedek óta ismeri a booster, vagy "rásegítő vakcina" fogalmát. A nevében is benne van: hiányos hatékonyság esetén „rásegít”.
Nincs az az orvosegyetem, ami ne a fentieket vallaná, tanítaná. Végeredményben a Covid vakcinák második adagja is rásegítő vakcinaként fogható fel. Az első oltás körülbelül 10-60%-os hatékonyságát körülbelül 60-95%-osra javítja fel a vakcina típusától és a vírus variánstól függően. (Nem tévedés: az egyik vakcina első adagja csak 10%-os védelmet nyújt az indiai mutáns ellen. A második már igen csak jó eredményt ad.)
Tovább megyek: például a kullancs által terjesztett agyvelő gyulladásnál alapból három oltás szükséges és 3-5 évente emlékeztető - ha tetszik rásegítő - oltás szükséges.
TEHÁT AHOL NEM MEGFELELŐ AZ IMMUNVÁLASZ OTT KELL A HARMADIK OLTÁS!
(Kivéve az abszolút kontraindikációt, ami rendkívül ritka.) Itt egyetlen kérdés volt, amire válaszolt is a tudomány: ugyanazzal a típusú vakcinával vagy másikkal? Válasz: a vektor vakcináknál nem ajánlatos a keverés, mert a vektorként használt adenovirus ellen is termel ellenanyagot a szervezet, és valójában a „hordozó szekeret” ezzel tönkreteszi, s az „árú” már nem tud célba jutni, s a szervezetet immunválaszra késztetni. Más esetben lehet ugyan az a vakcina, de lehet más is.
AMIT NEM SZABAD: OLTATLANUL HAGYNI A NEM MEGFELELŐ IMMUNVÁLASSZAL RENDELKEZŐKET
és csodálkozva nézni, hogy a magyar határ túloldaláról ide jöhetnek „oltakozni”, s mi meg megyünk Romániába felvenni a harmadik oltást.
A második kérdés vonatkozásában megint van előzetes tisztázni való: ahol megfelelő ellenanyag szint volt kimutatható, s ha az idő múlásával csökken is ez a szint, ott azért a memória sejtek megfelelő ellenanyag "utángyártására" bizonyos eséllyel számíthatunk. Itt a gyógyszergyárak előírásai, és a vakcina típusa szerepet játszik. A tudomány abban viszont megint egységes, hogy az inaktívált, teljes vírust tartalmazó vakcináknál a humorális immunválasz, vagyis az ellenanyag szinté az elsődleges szerep, a celluláris vagy sejtes immunválasz másodlagos.
A labor eredmények, a csökkenő ellenanyag szintek, a külföldi tapasztalatok, a magas átoltottság ellenére növekvő esetszámok az oltottak között is, s maguk a vakcina gyártók (Pfizer, Moderna stb.) egy irányba mutatóan alátámasztják a harmadik oltás szükségességét. A világ számos országában már is gyakorlat a harmadik oltás. A magyar szabályozás pedig már most is lehetőséget ad (épp a kínai vakcina bevezetésével kapcsolatban tették lehetővé) a gyakorlati tapasztalaton alapuló EMA, FDA (Európai- Amerikai -gyógyszerfelügyelet) külön engedélye nélküli vakcinázás bevezetését.
Ezek fényében is mik lennének a sürgős tennivalók?
- Hiányos immunválasszal rendelkezők azonnali oltása!
- Ajánlással ellentétesen beoltott (pl. 60 éven felüli kínai vakcinával oltottak) azonnali harmadik oltása külön vizsgálat nélkül.
- A fél évnél régebben oltottak harmadik oltásának elkezdése.
- A 12-18 éves korosztály oltásának felgyorsítása kampánnyal, esetleg kötelezővé tételével.
- Bizonyos munkakörök betöltésének oltáshoz való kötése, kampánnyal is segítve, törekedve a 80-90%- os átoltottságra.
- Védettségi igazolvány újbóli bevezetése. (Zárt terekben, akár szabadtéri rendezvényeken való részvételhez feltételéül szabása).
- A második oltást fel nem vevők szankcionálása.
- Maszk, távolságtartás, higiénia szorgalmazása, romló adatok esetén újbóli kötelezővé tétele.
- Szűrések, kontaktkutatások, karanténok hatékonyabbá tétele.
