Az 1956-os forradalom szovjet leverésének 70. évfordulóján, 2026. november 4-én az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára megnyitotta az egykori állambiztonsági nyilvántartások online keresőjét. Első körben mintegy 60 ezer név vált kereshetővé, köztük volt minisztereké, parlamenti képviselőké és egy hivatalban lévő alkotmánybíróé. /Szita Károly vitatja a róla szóló iratokat, Fazakas Szabolcs esetében pedig korabeli jelentéseket is feldolgoztak a kutatók\./
A Horn- és az Antall-kormány volt minisztereinek neve is előkerült
Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány egykori minisztere Stefán fedőnéven szerepel a 6-os kartonon. Az Index szerint 1976-ban a kémelhárítással foglalkozó III/II-es csoportfőnökség szervezte be. Borvendég Zsuzsanna levéltári iratokra hivatkozó könyve azokat a jelentéseit is tárgyalja, amelyeket külkereskedelmi tisztviselőként adott a Belügyminisztériumnak.
Suchman Tamás, az MSZP egyik alapítója és a Horn-kormány egykori minisztere az Index szerint Schuman Tamásként szerepel a nyilvántartásban, de a születési hely és idő egyezik a politikus adataival. Fedőnévként a Simon Arnold, szervezeti egységként a III/II szerepel a kartonon.
Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere Doki fedőnéven szerepel az Index által ismertetett 6-os kartonon. Eszerint 1977-ben szervezte be a kémelhárítás.
Szita Károly kartonja nyilvános, a polgármester vitatja az iratokat
Kaposvár fideszes polgármesterét a 24.hu által ismertetett karton szerint 1980. július 1-jén szervezték be, és 1989 májusáig tartották állományban. Krakus Péter fedőnéven szerepel a nyilvántartásban.
Szita a 24.hu-nak most azt állította, hogy korábbi feljelentése nyomán az ügyészség az iratok manipulálását állapította meg. „Az én lelkiismeretem tiszta, soha nem ártottam senkinek!” – írta válaszában.
Martonyi, Lezsák és Nógrádi neve is szerepel a nyilvántartásban
Martonyi János volt külügyminiszter Magasdi fedőnéven szerepel egy mágnesszalagos nyilvántartásban. Korábban tagadta, hogy együttműködött volna az állambiztonsági szervekkel, és azt mondta, külföldi tanulmányútjairól a rendőrségnek írt beszámolókat. A HVG 2008-ban arról számolt be, hogy Martonyi első fokon személyiségi jogi pert nyert az ügyben az Élet és Irodalom és Kende Péter ellen.
Lezsák Sándor, az MDF egyik alapítója és az Országgyűlés volt fideszes alelnöke esetében mágnesszalagos bejegyzésről számolt be a HVG és az Infostart. Az ilyen adatsorok a nyilvántartás adatait őrzik, így annak tisztázásához, hogy történt-e jelentéstétel, további iratokra van szükség.
Nógrádi László volt közlekedési miniszter, a KDNP korábbi alelnöke Sziklay fedőnéven a 6-os kartonok és a mágnesszalagos adatok között is szerepel. Az Indexnek 2007-ben azt mondta, hogy a nevére kiállított kartonhoz semmi köze. A lap akkori beszámolója szerint a levéltár a karton másolata mellett olyan jegyzőkönyveket is talált, amelyek Nógrádi megfigyeléséről szóltak.
Egy volt államtitkár, egy EP-képviselő és egy alkotmánybíró neve is felbukkant
Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány egykori államtitkárát a HVG szerint Kocsis Lajos néven tartották nyilván. A lap által ismertetett adatok 1980-ra teszik az állambiztonsággal való kapcsolat kezdetét.
De Blasio Antonio, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője Magas Antal fedőnéven szerepel. A HVG szerint 1985-től titkos megbízottként tartották nyilván. hvg.hu
Patyi András alkotmánybíró esetében a 24.hu az általa ismertetett 6-os karton alapján 1988. augusztus 5-i beszervezésről írt. Kocsis Márton fedőnéven tartották nyilván, és a lap szerint a III/III-as csoportfőnökség az ifjúságvédelem területén számított rá.
Vágó István, az egykori televíziós műsorvezető és későbbi DK-s politikus Quiz fedőnéven szerepel a nyilvántartásban. Az Index a kémelhárításhoz tartozó III/II-es egységhez kötötte a bejegyzését. hvg.hu
Torgyán és Csurka ügyében a karton csak a történet eleje
Torgyán József későbbi kisgazda pártelnökről 1957. november 4-én állítottak ki 6-os kartont Szatmári Lajos fedőnéven. Az 1997-es átvilágítás során a bizottság megállapította, hogy Torgyán nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, nem adott jelentést, és érdemi állambiztonsági tevékenységet sem végzett. Az egykori tiszt a bizottság előtt úgy fogalmazott, hogy „nem is volt ez igazi beszervezés”.
Csurka István, a későbbi MIÉP-alapító az internálótáborban írta alá a beszervezési iratot 1957-ben, a szabadulásáért cserébe. A Petőfi Irodalmi Múzeum életrajza szerint a Raszkolnyikov fedőnevet választotta, szabadulása után azonban megtagadta az érdemi együttműködést, és 1963-ban kizárták a hálózatból. Saját ügyének iratait képviselőként, 1993-ban hozta nyilvánosságra.
A már közzétett dokumentumok a levéltári keresőben érhetők el. Kormányzati közlés szerint a részletesebb beszervezési dossziék közzétételének határideje 2027. február 25. Ezekből az is kiderülhet, milyen körülmények között próbálták együttműködésre bírni az érintetteket. kormany.hu Nyitott Akták keresője
Felhasznált források
2026. november 04. (szerda), 16:24
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.