December végén még sokan csak legyintettek azokra a figyelmeztetésekre, hogy „na majd jönnek a kemény fagyok, a havazás és az áradások”, mert addig inkább olyan volt a tél, mint egy elfelejtett szereplő: elvileg ott van a stáblistán, csak épp nem érkezik meg a forgatásra. Mostanra viszont megjött – és nem csöngetett, csak berúgta az ajtót: mínuszokkal, hótakaróval és azzal a kellemetlen kérdéssel, hogy oké, de mikor vált át tavaszba?
/A friss európai helyzetkép alapján sarkvidéki eredetű hideg levegő árasztotta el Észak\- és Nyugat\-Európa nagy részét, ami több térségben hóviharokat és rendkívüli hideget hozott\./
A modellek szerint a hideg több régióban kitart, és bár lesznek átmeneti enyhülések, a nagy léptékű légköri helyzet most nem egy gyors „téli villanást”, hanem inkább hosszabb, hullámzó fagyos időszakot támogat.
Itthon az elmúlt napokban megérkezett az, amit sokan hiányoltak – csak épp senki nem így gondolta: hóval, hideggel, tartós mínuszokkal. Mezőgazdasági szempontból viszont van egy fontos pozitívum: amikor a komolyabb fagyok ráerősítettek, többfelé már hótakaró fedte a tájat, ami védi a talajt és az áttelelő növényeket. Ráadásul ott is érkezett csapadék, ahol régóta hiányzott: a vízhiányosabb területeken ez különösen számít, még akkor is, ha összességében továbbra is vannak elmaradások.
A következő napokban is inkább téli a forgatókönyv: többfelé kisebb havazás, a hóréteg sokfelé megmaradhat a jövő hét közepéig, és jönnek a kemény éjszakai mínuszok. Később napközben már feltűnhetnek az 5–8 fok körüli értékek is, de ettől még az éjszakai fagyok sokáig „nyugalomban tartják” a növényeket – ami a természetnek jó, csak az ember türelmének kevésbé.
A helyzetet sokan a La Niña lehetséges légköri hatásával magyarázzák: ez a mintázat több forgatókönyv szerint a tavasz elejéig is kitarthat, vagyis az idei tél nem siet el olyan udvariasan, mint az utóbbi években. Ugyanakkor a statisztikák alapján La Niña-időszakokban márciustól gyakrabban előfordulhat enyhébb, nyugatias áramlás, ami átlag feletti tavaszi hőmérsékleteket hozhat.
És itt jön a csavar, ami miatt a gazdák nem csak az égboltot figyelik, hanem a talajt is: ha a hegyekben felgyűlt hó gyorsan olvad, akkor belvizes, akár árvizes szezonkezdet sem kizárt, utána viszont a föld gyorsan veszíthet a nedvességtartalmából. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi munkákra szűk időablakok nyílhatnak: aki lemarad, annak nem biztos, hogy pár nap múlva ugyanaz a „jó talajállapot” újra összejön.
A lényeg: ha december végén legyintettek is, most már látszik, hogy a tél komolyan gondolja – a tavasz viszont valószínűleg nem egy nagy, hirtelen belépővel érkezik, hanem lassú, hullámzó enyhüléssel, ami március környékén kezdhet igazán érezhetővé válni.
2026. január 10. (szombat), 09:07
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.