ÖRÖKLÉS 2018 – HAGYATÉKI ELJÁRÁS – A CSALÁDOT IS TÖNKRETEHETI – ITT VAN, AMIT TUDNI KELL RÓLA! Így könnyítheti meg a dolgát : Hagyaték – hagyatéki eljárás, tárgyalás, törvények – amit tudni kell róla!

ÖRÖKLÉS 2018 – HAGYATÉKI ELJÁRÁS – A CSALÁDOT IS TÖNKRETEHETI – ITT VAN, AMIT TUDNI KELL RÓLA! Így könnyítheti meg a dolgát :

Hagyaték – hagyatéki eljárás, tárgyalás, törvények – amit tudni kell róla!

 .

Hagyaték – hagyatéki eljárás, tárgyalás, törvények – amit tudni kell róla!

/Családokat tehet tönkre egy elhúzódó hagyatéki eljárásCsaknem 400 hagyatéki eljárás indul naponta Magyarországon\./

Az esetek többségét fél éven belül sikerül lezárni, de nem ritka, hogy a hozzátartozók évekig pereskednek. Az ügyvédek szerint a büntetőügyekhez hasonlóan itt is törvényben kellene szabályozni, mennyi ideig tarthat maximum egy eljárás. A közjegyzői kamara elnöke szerint nincs baj a tempóval.

Augusztusban hunyt el olvasónk, Zsolt édesanyja. Még a nyáron elindult a hagyatéki eljárás. Az anyának két testvére – egy nővére és egy bátyja – volt, illetve férje, és Zsolton kívül egy lánya. Szüleinek (Zsolt nagyszüleinek) korábbi házát már korábban a három gyermek örökölte egyenlő arányban. Zsolt édesanyja nem hagyott végrendeletet, házrészét így ő, lánytestvére és édesapja fogja örökölni, amennyiben lezárul a hagyatéki eljárás. Időközben vevő jelentkezett az ingatlanért, a kialakult helyzet azonban elriasztotta.

Egyik társtulajdonosnak sem volt szüksége gyorsan a vételár rá eső részére, így könnyebb szívvel lemondtak a lehetőségről. A jegyző még nem készítette el a hagyatéki leltárt, a közjegyző így nem írhatta még ki a hagyatéki tárgyalást, vagyis idén már biztosan nem kerül pont az ügy végére. Pedig egy újabb érdeklődő tűnt fel, ám elbizonytalanodott a kétséges jövő miatt.

Vajon meddig kell várniuk az örökösöknek? Mikor zárhatják le végérvényesen a családi tragédiát? Mi lenne, ha valamelyik fél anyagi problémákkal küzdene? A felmerülő kérdések és az ügy elhúzódása nem számít szélsőségesnek, de ritkaságnak sem, legalábbis ezt támasztják alá a hozzánk eljutó tapasztalatok a hagyatéki eljárásokkal kapcsolatban.

Utánajártunk, valóban annyira rossz-e a helyzet, mint ahogy a panaszok sugallják, vagy csak néhány kiugró esetről van szó.

A számok, és ami mögöttük van

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közlése szerint a rendelkezésükre álló adatok alapján idén, októberig körülbelül 115 ezer hagyatéki eljárás indult itthon, az ügyek 90 százaléka 6 hónapon belül zárult le. Egy évnél hosszabb ideig az esetek 1,5 százaléka húzódott el.

– A statisztikák kedvezőek, ám ahogy a bírósági ítéleteknél is, ahol az ügyek kétharmada első fokon jogerős, a közvéleményt a több éven át tartó esetek foglalkoztatják. Ráadásul, aki érintett egy, a hagyatéki eljárások mérhetetlen tehetetlenségi erejéből adódó, véget nem érő ügyben, azt nem vigasztalják a jónak tűnő statisztikai mutatók – árnyalta a képet a hirado.hu-nak nyilatkozva Borbély Zoltán ügyvéd.

Felső határra lenne szükség

Az eljárások elhúzódását számos tényező előidézheti. A leggyakrabban előkerülő okok, ha a hagyaték nincs kellőképpen felderítve; ha külföldi örököst kell felkutatni; pénzintézettel kell egyeztetni; esetleg gyámhatósági eljárásra van szükség. Hátráltatja továbbá a gyors lefolytatást az ismeretlen helyen tartózkodó örökös felderítésének vállalása a többi örökös részéről, az eljárás elhalasztásának igénylése, illetve az örökösök közötti egyezség lassú létrehozása. A leggyakoribb indok talán amikor az örökhagyó pénzintézetek iránti tartozását nem ismerik el az örökösök, vagy vita alakul ki közöttük, és bojkottálják az eljárást, például adatvisszatartással, a hagyatéki tárgyaláson nem jelennek meg vagy öröklési pert indítanak – tájékoztatott megkeresésünkre a közjegyzői kamara.

Eljutott hozzánk egy ilyen eset, amely még 2004-ben kezdődött. Egy vagyonos szülő négy gyermeket hagyott maga után, két vér szerintit, egy örökbefogadottat és egy neveltet. A testvérek marakodása öröklési perhez vezetett. Az első és a másod fokú bírósági ítélet ellentétes volt, majd a Kúria visszadobta az ügyet első fokra – már kétszer is. Vagyis a 11 éve húzódó ügyben a per ismét újrakezdődik.

Ilyen esetek azért is fordulhatnak elő, mert az eljárást szabályozó törvény nem állapít meg határidőt a közjegyzőnek az eljárás befejezésére. Minden ügy más és más, egy részük néhány hónap alatt lezárható, egy másikra viszont évek mennek rá. – Elég nagy baj, hogy nincs felső határ. A büntetőeljárásokhoz hasonlóan, ahol az első gyanúsítástól számított két éven belül be kell fejezni a nyomozást, a hagyatéki ügyeknek is határidőt kellene szabni, ami mérsékelné a jogbizonytalanságot. Bizonyos szerződések kapcsán megtámadási határidők is előfordulhatnak, amelyek a többéves eljárások alatt lejárhatnak – mutatott rá az ügyvéd.

Együtt kellene működni

Az ügyek elhúzódását előidéző tényezők és hogy azokért ki a felelős, a résztvevőket nem foglalkoztatja, ők minél előbb le szeretnék zárni az eljárást. A közjegyzői kamara azt tanácsolta, hogy az örökösök mind a jegyzővel a leltározás, mind a közjegyzővel a hagyatéki eljárás további szakasza során, mind pedig egymással működjenek együtt. Minél teljesebb, pontosabb ugyanis a hagyatéki leltár, minél inkább tisztázott a tényállás, annál gyorsabban be lehet fejezni a procedúrát.

Utóbbi együttműködés sok esetben egyébként nincs meg, az öröklési jogviták – mint a második példa is mutatja – tradicionálisan hevesek, hisz pénz a tét. A kamara szerint a közjegyzőnek nincs ráhatása az ellenérdekelt felekre, ők viszont általában többet várnak tőle, mint ami. Kvázi bíróként tekintenek rá első fokon, holott nem az – magyarázta Borbély Zoltán, megjegyezve, hogy a közjegyzők anyagilag ellenérdekeltek az eljárások elhúzódásában, hisz annak befejezéséig csak költségeik merülnek fel, a díjat csak utána kapják meg.

Segít a kamara

A hagyatéki eljárások tempóját illetően megkerestük Parti Tamást is. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének megítélése szerint az ügyek nem számítanak általánosságban lassúnak, nemzetközi összehasonlításban sem. A kamarához sem érkeznek ezzel kapcsolatban tömegesen panaszok – mondta.

Azt tanácsolta, ha bárki ügye elnyúlását tapasztalja vagy ha problémája akad egy közjegyzővel, és szeretné, hogy megvizsgálják az őt érintő eljárást, akkor elsősorban az illetékes területi közjegyzői kamarához érdemes fordulnia.

Forrás : hirado.hu

2018. május 21. (hétfő), 19:52