/Újabb komoly változás jöhet a magyar Országgyűlésben\: a Tisza Párt november 17\-én benyújtott házszabály\-módosítása megszüntetné az európai parlamenti képviselők különleges felszólalási jogát\./
A történet azonban jóval túlmutat egyetlen fideszes politikuson. Miközben a Tisza a parlamenti munka hatékonyabbá tételével indokolja a változtatásokat, több olyan rendelkezés is bekerült a csomagba, amely az ellenzéki képviselők megszólalási lehetőségeit szűkítené.
Ráadásul akad egy különösen érdekes részlet: miközben sok képviselőnek rövidebb idő jutna, a miniszterelnök továbbra is időkorlát nélkül beszélhetne.
Két szabály, amely Deutsch Tamás parlamenti szereplését is lezárhatja
Deutsch Tamás politikai pályafutása szempontjából már 2026. július 13-án jelentős változás történt. Ekkor fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely korlátozta az országgyűlési képviselői megbízatások időtartamát.
Az új szabály alapján nem választható országgyűlési képviselővé az, aki már legalább 12 évig betöltötte ezt a tisztséget, vagy akit legalább három választáson megválasztottak.
Deutsch Tamás 1990 és 2009 között volt országgyűlési képviselő, így a korlátozás rá is vonatkozik.
Európai parlamenti képviselőként azonban eddig maradt egy különleges lehetősége: bizonyos, az Európai Unióhoz kapcsolódó törvényjavaslatok tárgyalásakor felszólalhatott a magyar Országgyűlésben.
Ezt a jogosultságot szüntetné meg a Tisza-frakció új, H/1126. számú házszabály-módosítása.
Amennyiben elfogadják, Deutsch a jelenlegi szabályok mellett sem megválasztott országgyűlési képviselőként, sem EP-mandátumából eredő külön jogosultsága alapján nem szólalhatna fel a plenáris üléseken.
Valóban örökre kitiltanák? Van egy fontos különbség
Bár a változás komoly politikai következményekkel járhat, szó szerinti kitiltásról nincs szó.
A javaslat nem azt jelenti, hogy Deutsch Tamás többé nem léphetne be az Országházba. Európai parlamenti mandátumát sem veszítené el, és a tervezett korlátozás nem kizárólag az ő személyére vonatkozik.
Valamennyi magyar európai parlamenti képviselő elveszítené azt a különleges lehetőséget, hogy EP-képviselői minőségében felszólaljon a hazai parlament plenáris és bizottsági ülésein.
Deutsch esetében mégis különösen látványos lenne a következmény, mert korábbi országgyűlési pályafutása miatt már az újraválasztás lehetősége sem áll előtte.
A változás nem pusztán elméleti kérdés. A Telex beszámolója szerint a fideszes politikus nemrég még élt ezzel a jogosultságával, amikor a sportvezetők összeférhetetlenségéről szóló javaslat vitájában szólalt fel.
Az örökös kitiltás kifejezés ugyanakkor túlzás lenne. Egy későbbi alkotmány- vagy házszabály-módosítás ismét változtathatna a helyzeten.
Rövidebb viták, szigorúbb szabályok: az ellenzéki képviselők is kevesebbet beszélhetnének
A 2026. november 17-én, késő este benyújtott javaslatcsomag a parlament működésének több fontos területét érinti.
Az előterjesztők nyitóbeszédének időkeretét 30 percről 20 percre, zárszavukét pedig 30 percről 15 percre csökkentenék.
Szigorodnának a személyes érintettségre hivatkozó felszólalások szabályai is. A képviselők az eddigi két perc helyett mindössze egy percet kapnának, és megszólalásuk elején legfeljebb két mondatban kellene megindokolniuk, miért érintettek személyesen.
A szabályok ismételt megsértése akár két hónapos eltiltást is eredményezhetne ettől a felszólalási formától.
Különösen szigorú rendelkezés, hogy ha egyetlen ülésen ugyanazon frakció három képviselője is megsérti az előírásokat, az egész képviselőcsoport egy hónapra elveszíthetné a személyes érintettség miatti felszólalás lehetőségét.
A Tisza szerint a változtatások célja a parlamenti munka hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. A frakció közleményében így fogalmazott:
„Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást.
Ebben nehéz vitatkozni a kormánypárttal. Csakhogy a rövidebb vita önmagában még nem jelent jobb döntést, különösen akkor, ha az ellenzék lehetőségei szűkülnek.
A csomag ugyanakkor enyhítene a képviselői pénzbüntetések rendszerén: eltörölnék a tiszteletdíj-csökkentések kötelező alsó határait, és mérsékelnék a felső korlátokat.
Török Gábor is megszólalt: a miniszterelnöknek továbbra is szabad a pálya
A tervezet egyik legvitatottabb pontjára Török Gábor politikai elemző hívta fel a figyelmet november 18-án.
Miközben a képviselők napirend előtti felszólalási lehetőségeit korlátoznák, a miniszterelnök, a kormány tagjai és a köztársasági elnök továbbra is minden ülésnap elején felszólalhatnának.
Ráadásul a miniszterelnök esetében a parlamenti vitákban alkalmazott időkorlát hiánya is megmaradna.
Török Gábor Facebook-bejegyzésében így értékelte a helyzetet:
„Ugyanakkor így, hogy a miniszterelnök továbbra is minden időkorlát nélkül minden ülésnapon felszólalhat, a parlament továbbra sem a kormány ellenőrzésének, hanem sokkal inkább a mindenkori (aktívan kommunikáló) kormányfő politikai kommunikációjának színtere marad.
Az elemző szerint ez nem az önkorlátozás és a fékek erősítése felé mutató lépés, ezért a kormányfői felszólalások esetében is észszerű időkorlátot tartana indokoltnak.
Magyar Péter miniszterelnök a bejegyzés alatt röviden reagált:
„Ami jó, azt megtartjuk…”
Ez a néhány szó különösen érdekes egy olyan javaslatcsomag kapcsán, amelynek egyik célja éppen a korábbi parlamenti gyakorlat átalakítása.
Úgy tűnik, a parlamenti időkorlátok ügyében nem minden szereplőre ugyanazt a mércét alkalmaznák. Ez pedig akkor is jogos vitát válthat ki, ha a korlátozások egy részének szakmai indokai vannak.
Februárban jöhet a fordulat, de még nincs végleges döntés
A Tisza-frakció indítványai szerint az új szabályok 2027. február 1-jén léphetnének hatályba.
Ehhez azonban előbb az Országgyűlésnek el kell fogadnia a szükséges módosításokat.
A változtatások a kormányoldal érvelése szerint visszaszoríthatnák az elhúzódó, gyakran személyeskedésbe forduló vitákat, és kiszámíthatóbb parlamenti működést eredményezhetnének.
Másfelől az ellenzéki képviselők felszólalási lehetőségeinek szűkítése azt is befolyásolhatja, mennyi idő jut a kormány döntéseinek nyilvános bírálatára és ellenőrzésére.
Ez pedig már nem csupán a politikusok belügye. Az állampolgárok számára is fontos, hogy a választott képviselőik milyen feltételek mellett kérdezhetnek, vitatkozhatnak és vonhatják kérdőre a kormányt.
Deutsch Tamás számára a javaslat elfogadása egy különösen hosszú parlamenti pályafutás utolsó felszólalási lehetőségének megszűnését jelentheti.
Egyelőre tehát nincs szó végleges kitiltásról, de ha a Tisza terve megvalósul, Deutsch Tamás 2027 februárjától már EP-képviselői jogán sem kérhetne szót a magyar Országgyűlésben.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az marad, hogy az új szabályok valóban jobb parlamenti munkát eredményeznek-e, vagy egyszerűen kevesebb lehetőséget biztosítanak a kormány bírálóinak.
2026. november 19. (csütörtök), 21:02
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.