Sulyok Tamásról jött a rendkívüli hír: megszüntetik a megbízatását
Friss! Most jött a rendkívüli hír Sulyok Tamásról: itt a vége, megszüntetik a megbízatását
Elküldik, és azt is elmondták, miért.
2026. július 5-én újabb jelentős politikai bejelentés került nyilvánosságra: Magyar Péter a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. /A tervezet nem egyszerű technikai változtatásnak ígérkezik, hanem a politikai rendszer alapvető átalakítását célozza\./
A javaslat szerint a jelenlegi államfő megbízatása az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követően megszűnne, az új köztársasági elnököt pedig a parlament várhatóan még a nyár folyamán megválasztaná. Ez a lépés önmagában is nagy politikai fordulatot jelentene, hiszen Sulyok Tamást korábban 2024-ben, 5 évre választották köztársasági elnökké.
Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése
A javaslat egyik központi eleme tehát Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése.
„Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában. Sőt, éltette a jogállamot lebontó kormányt. Sulyok Tamás (…) végig részese, sőt, szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről-lépésre lebontotta a Magyarországon a demokráciát és a jogállamot. Cserbenhagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket, amikor széthordták a közvagyont, és amikor éveken keresztül, tudatosan, éveken keresztül magyart a magyar ellen uszítottak. (…) Sulyok Tamás cserbenhagyta a magyar embereket, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá.
A bejelentés szerint az új államfő megválasztása még a nyár folyamán megtörténhet. A Telex beszámolója alapján Magyar Péter úgy számol, hogy a módosítás nagyjából 1 hónap múlva léphet hatályba, és azt ígérte, hogy augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök.
Időkorlátot kapnának az országgyűlési képviselők
A javaslat másik fontos eleme az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása. A tervezet szerint a jövőben egy képviselő legfeljebb 12 évig, vagyis 3 cikluson át tölthetne be országgyűlési képviselői megbízatást. Ez a szabály a jövőbeni választásoktól kezdődően lépne életbe, vagyis nem visszamenőlegesen változtatná meg a már megszerzett mandátumokat.
A cél a javaslat indoklása szerint az lenne, hogy senki ne építhessen ki évtizedeken át tartó, bebetonozott politikai pozíciót.
A 12 éves korlát egyben azt is jelentené, hogy a politikai szereplőknek már előre számolniuk kellene azzal, meddig maradhatnak ugyanabban a törvényhozói pozícióban. A tervezet támogatói szerint ez csökkenthetné a politikai hatalom hosszú távú koncentrációját, bírálói szerint viszont a választók döntési szabadságát is érintheti.
Változnának a bíróságokra és az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok
A javaslat jelentős része az igazságszolgáltatást és az Alkotmánybíróságot érinti. A tervek szerint visszaadnák az Alkotmánybíróság korábban elvont jogköreit, vagyis újra szélesebb körben vizsgálhatná a jogszabályokat.
Az Alkotmánybíróság tagjainak mandátumát 9 évre szabnák, újraválasztási lehetőség nélkül. Emellett 70 éves életkori határt vezetnének be, ami azt jelentené, hogy bizonyos, ennél idősebb alkotmánybírók megbízatása megszűnne. A Telex szerint a javaslat alapján a 70 év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása is érintett lenne.
A bírói önigazgatás is erősödne. A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában a bírák nagyobb szerepet kapnának. A javaslat szerint az OBH elnökét a bírák közül 6 évre választanák, és a megbízatását bírói kezdeményezésre visszahívással is meg lehetne szüntetni. A Kúria elnökének megbízatása szintén 6 évre szólna, újraválasztási lehetőség nélkül.
Szűkülne a sarkalatos törvények köre, változna a közpénzek védelme
A módosító csomag egyik legjelentősebb rendszerszintű eleme a sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvények körének szűkítése.
A javaslat a Költségvetési Tanács vétójogát is megszüntetné. Ez azért fontos pont, mert a testület jelenlegi jogköre alapján bizonyos helyzetekben akadályozhatja a költségvetés elfogadását. A módosítás támogatói szerint ezzel csökkenne annak lehetősége, hogy egy testület politikai vagy közjogi patthelyzetet idézzen elő.
A közpénzvédelem területén létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Ez az új intézmény a tervek szerint a közvagyon védelmében és a vitatott módon megszerzett vagyonok visszaszerzésében kapna szerepet.
Megszűnne az önálló Országgyűlési Őrség, a vármegyékből újra megyék lennének
A javaslat az államigazgatás és a rendészeti rendszer egyes részeit is átalakítaná. A tervek szerint megszüntetnék az önálló Országgyűlési Őrséget, és egységes rendészeti igazgatást hoznának létre. Ez a lépés a parlamenti rendészeti feladatokat is új szerkezetbe helyezné.
A csomag egyik szimbolikus, de sokak számára látványos pontja, hogy a vármegyéket visszaneveznék megyékre. A vármegye és a főispán elnevezést az előző Országgyűlés 2022-ben vezette be, most azonban a javaslat szerint ezek a kifejezések ismét kikerülnének a közjogi rendszerből. A főispánokból újra kormánymegbízottak lennének.
A visszaállás ugyanakkor nem feltétlenül történne meg egyik napról a másikra. A javaslat szerint a vármegye kifejezés addig használható maradna, amíg az új megnevezésre való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Vagyis a névváltoztatás jogilag megtörténne, de a gyakorlati átállás fokozatos lehetne.
A benyújtott pontok a kormány szerint csak a halaszthatatlan reformokat jelentik. A tervek között szerepel egy teljesen új alkotmány kidolgozása is, szélesebb társadalmi egyeztetéssel. Magyar Péter korábban azt közölte, hogy a mostani módosítás átmeneti lépés, az új magyar alkotmány közös kidolgozása pedig később indulhat el.
Sulyok Tamás ugyanakkor jelezte, hogy nincs oka lemondani, és a javaslatot jogállamisági szempontból bírálta. A 24.hu beszámolója szerint az államfő úgy fogalmazott: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra”. Azt is mondta, hogy a javaslat szerinte egy konkrét személyre szabott jogszabályként értelmezhető, amit nem tart a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak.
2026. július 08. (szerda), 08:55
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
