Szergej Spilkin fizikus bizonyítja be a választási csalást!Íme:
Hirdetés
Hirdetés
Szergej Spilkin fizikus, aki egyébként független választási megfigyelő, a következőképpen megfigyelést tette. Ha összegyűjtjük, hogy egy választáson a különböző szavazókörökben a választásra jogosultak hány százaléka jelent meg, és grafikonon ábrázoljuk, hogy az adott százalékban hány szavazókörben jelentek meg a választók, akkor szimmetrikus hullámokat kapunk,írja a nyest.hu:
/Forrás\: http\:\/\/esquire\./
Hirdetés
ru/elections
A fenti ábra a 2007-es lengyel (szürke), a 2009-es mexikói (narancssárga), a 2009-es bolgár (zöld) és 2010-es svéd (lila) választások szavazási hajlandóságát mutatja. A vízszintes tengelyen a részvételi arányokat láthatjuk, a függőleges tengelyen pedig azt, hogy hány szavazókörben rögzítették az adott százaléknyi részvételt.
Hirdetés
A fenti ábrából kitűnik, hogy a négy választáson nagyon különböző volt a szavazási hajlandóság: Mexikóban a legtöbb szavazókörben a jogosultaknak csupán 34%-a adta le szavazatát, míg Svédországban 83%.
Hirdetés
Abban mind a négy választás megegyezik, hogy a leggyakoribb esettől eltérő százalékarányok nagyjából egyenletesen oszlanak meg – azaz a diagram formája nagyon hasonló mind a négy ország esetébenírja a nyest.hu
Szép, kerek számok.
Ha azonban a szavazásokat manipulálják, azt általában úgy teszik, hogy egyes szavazókörökben a tipikusnál jóval több szavazatot adnak le.
Hirdetés
Ennek következtében jóval több lesz az olyan szavazókör, ahol a tipikusnál nagyobbnak mutatkozik a szavazási hajlandóság, ráadásul az átlagtól jelentősen eltérő értékekre is sok példa van. A legutóbbi oroszországi választásokon mindig ez volt a helyzet: az alábbi ábrán a szürke a 2003-as, a barna a 2007-es parlamenti választások, a világoskék a 2004-es, a sötétkék a 2008-as elnökválasztások szavazási hajlandóságát mutatja,írja a nyest.hu
Látható, hogy a tipikus részvételi arány mind a négy választáson 50%-65% volt, de a legtöbb körzetben mégis 100% volt a szavazók aránya. Hasonló nagyobb kiugrásra csak a bulgáriai választásokon volt példa, de ennek mértéke ott is jóval kisebb volt. Ráadásul a középérték és a 100% között álló szavazókörzetek száma a nagyobb százalérkértékek felé haladva 2003-ban még csökkent, 2008-ban viszont már nőtt. Még feltünőbb, hogy ebben a tartományban is kiugróak a „szép, kerek” számok, mint a 60%, 65%, 70%, 75%, 80%, 85%, 90%, 95%.
Hirdetés
Még ha a többi eltérés valahogyan magyarázható is lenne, ezek egyértelműen csalásra utalnak.
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
