Szergej Spilkin fizikus bizonyítja be a választási csalást!Íme:

Szergej Spilkin fizikus, aki egyébként független választási megfigyelő, a következőképpen megfigyelést tette. Ha összegyűjtjük, hogy egy választáson a különböző szavazókörökben a választásra jogosultak hány százaléka jelent meg, és grafikonon ábrázoljuk, hogy az adott százalékban hány szavazókörben jelentek meg a választók, akkor szimmetrikus hullámokat kapunk,írja a nyest.hu:

 

A fenti ábra a 2007-es lengyel (szürke), a 2009-es mexikói (narancssárga), a 2009-es bolgár (zöld) és 2010-es svéd (lila) választások szavazási hajlandóságát mutatja. A vízszintes tengelyen a részvételi arányokat láthatjuk, a függőleges tengelyen pedig azt, hogy hány szavazókörben rögzítették az adott százaléknyi részvételt.

A fenti ábrából kitűnik, hogy a négy választáson nagyon különböző volt a szavazási hajlandóság: Mexikóban a legtöbb szavazókörben a jogosultaknak csupán 34%-a adta le szavazatát, míg Svédországban 83%.

Abban mind a négy választás megegyezik, hogy a leggyakoribb esettől eltérő százalékarányok nagyjából egyenletesen oszlanak meg – azaz a diagram formája nagyon hasonló mind a négy ország esetébenírja a nyest.hu

 

Szép, kerek számok.

Ha azonban a szavazásokat manipulálják, azt általában úgy teszik, hogy egyes szavazókörökben a tipikusnál jóval több szavazatot adnak le.

Ennek következtében jóval több lesz az olyan szavazókör, ahol a tipikusnál  nagyobbnak mutatkozik a szavazási hajlandóság, ráadásul az átlagtól jelentősen eltérő értékekre is sok példa van. A legutóbbi oroszországi választásokon mindig ez volt a helyzet: az alábbi ábrán a szürke a 2003-as, a barna a 2007-es parlamenti választások, a világoskék a 2004-es, a sötétkék a 2008-as elnökválasztások szavazási hajlandóságát mutatja,írja a nyest.hu

Látható, hogy a tipikus részvételi arány mind a négy választáson 50%-65% volt, de a legtöbb körzetben mégis 100% volt a szavazók aránya. Hasonló nagyobb kiugrásra csak a bulgáriai választásokon volt példa, de ennek mértéke ott is jóval kisebb volt. Ráadásul a középérték és a 100% között álló szavazókörzetek száma a nagyobb százalérkértékek felé haladva 2003-ban még csökkent, 2008-ban viszont már nőtt. Még feltünőbb, hogy ebben a tartományban is kiugróak a „szép, kerek” számok, mint a 60%, 65%, 70%, 75%, 80%, 85%, 90%, 95%.

Még ha a többi eltérés valahogyan magyarázható is lenne, ezek egyértelműen csalásra utalnak.

cikknek nincs vége itt folytatódik:nyest.hu

2018. április 11. (szerda), 17:02