Szükségalapú sorkatonaság 2026-tól !Döntött a Parlament: megszavazták a sorkatonasággal kapcsolatos törvénymódosítást – itt a hatálybalépés időpontja
Szükségalapú sorkatonaság 2026-tól
Az új törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és egyfajta „szükségalapú” sorkatonai rendszert vezet be. Ennek értelmében minden 18 éves német állampolgár – férfi és nő egyaránt – kérdőívet kap a katonai szolgálattal kapcsolatos hajlandóságáról és egészségi alkalmasságáról. A férfiak számára a válaszadás kötelező, a nők önkéntesen dönthetnek.
Egy évvel később, 2027. január 1-jétől a „megfelelőnek ítélt” férfiakat orvosi vizsgálatra hívják be, amely ugyan még nem jelent automatikus besorozást, de a kormány így pontos képet kap arról, hányan lennének bevethetők szükség esetén.
/A cél\: felmérni a nemzet „védelmi potenciálját”, és megelőzni, hogy Németország újból kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön\./
Németországban újraéled a sorkatonaság – jön a „szükségalapú” katonai szolgálat
Pistorius: „Vonzóvá kell tenni a katonai szolgálatot”
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius hangsúlyozta, hogy a reform lényege nem a kényszer, hanem az ösztönzés. A kezdő katonák havi fizetése 2600 euróra emelkedik, ami 450 eurós béremelést jelent. A katonák számára a szállás és ellátás továbbra is ingyenes, valamint a vasúti utazás is díjmentes lesz.
„A katonai pályát újra tisztességes, büszkeséggel viselhető hivatássá akarjuk tenni” – mondta Pistorius.
A törvény ugyanakkor egy kiskaput is tartalmaz: ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány parlamenti döntéssel kötelező szolgálatot vezethet be – például, ha a nemzetbiztonsági helyzet ezt „szükségessé teszi”.
„Nincs időnk” – figyelmeztetnek a katonai vezetők
A Bundeswehr Szövetség elnöke, André Wüstner úgy látja, hogy Németország túl sokáig halogatta a döntést.
„Nincs időnk. Ha az önkéntesség működik, az jó, de őszintén szólva, nem hiszem. Fel kell készülnünk a kötelező szolgálatra” – fogalmazott.
A rendszer célja, hogy a teljes „toborzási” folyamat akár egy nap alatt lezajljon: a jelentkezőket fizikai, pszichikai és intellektuális szempontból is vizsgálják, majd azonnal megkapják tauglichkeitsgradjukat, vagyis az alkalmassági besorolásukat. Ezzel egyidejűleg az is eldől, hogy a hadsereg vagy valamely civil szervezet – például katasztrófavédelem – alkalmazná őket.
A szolgálatot lehetőség szerint lakóhelyhez közel teljesíthetik a fiatalok, hogy az életvitelszerű beilleszkedés ne szakadjon meg.
Toborzóközpontok, új laktanyák, milliárdos beruházás
A német védelmi tárca 2026 végéig 24 új toborzóközpontot épít – elsősorban városi környezetben. Ezeket tudatosan „barátságos, világos és civilbarát” helyszíneknek tervezik, szemben a korábbi, rideg katonai létesítményekkel.
A nagyobb kihívás azonban az elhelyezés: a Bundeswehr jelenleg nem rendelkezik elegendő infrastruktúrával az új katonák befogadására. Ezért Pistorius nagyszabású laktanyaépítési programot hirdetett: 2031-ig 270 új katonai bázis épül moduláris technológiával, összesen 3,5 milliárd euró értékben.
A cél: 260 ezer katona 2035-re
A kormány terve szerint a Bundeswehr létszáma 2035-re 260 ezer főre nőne, további 200 ezer tartalékossal kiegészülve – vagyis mintegy félmilliós haderő jönne létre. Ez közelítene a NATO által elvárt szinthez, amely szerint Németországnak 460 ezer katonával kellene rendelkeznie.
A védelmi minisztérium félévente beszámolót nyújt majd be a Bundestagnak a toborzási eredményekről. Kötelező besorozás azonban csak külön parlamenti döntéssel léphet életbe.
A politika és az utcák is megosztottak
A törvénytervezet elfogadása éles politikai vitát váltott ki. A Zöldek frakcióvezetője, Katharina Dröge szerint a jogszabály „bizalmatlansági üzenet a fiatalok felé”, és pártja nem fogja támogatni.
Eközben pénteken országszerte tüntetések zajlottak: több mint 90 városban vonultak utcára háborúellenes diákok és civil szervezetek, akik attól tartanak, hogy a katonai szolgálat újraélesztése „a háború eszkalációjához vezet”.
A parlament végül 323 igen, 272 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet.
Ezzel Németország egy új korszak küszöbére lépett: olyan védelmi rendszer születik, amely egyszerre ígér modern hadsereget és társadalmi felelősséget – ám egyúttal újra felveti a kérdést, amit Európa már évtizedekkel ezelőtt maga mögött hagyott:vajon meddig maradhat béke, ha újra sorkatonákat toboroznak a kontinensen?
2025. december 20. (szombat), 19:16
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
