/Kemény véleményt fogalmazott meg Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Seszták Miklós ügyében előkerült, közel 6,5 milliárd forintnyi elrejtett készpénz után\./
Tarjányi Péter szerint Orbán Viktor a saját táborában is megbukott
Tarjányi Péter a Facebookon közzétett, a Nyugati Fény által is ismertetett elemzésében azt vizsgálta, milyen politikai következményei lehetnek a Seszták-ügyben előkerült milliárdoknak.
A szakértő szerint ugyanis nem elegendő kizárólag azt megállapítani, hogy kihez tartozhatott az elrejtett készpénz.
Tarjányi különösen keményen fogalmazott Orbán Viktor politikai jövőjéről:
„MERT ORBÁN VIKTOR MOST MÁR TEHER LETT A FIDESZNEK…”
Álláspontja szerint a korábbi miniszterelnök nemcsak a 2026. április 12-i választási vereséggel veszítette el politikai helyzetét, hanem a Seszták-ügy következményei miatt saját oldalán is egyre nehezebbé válhat a korábbi kormányzati működés megvédése.
Ez azonban Tarjányi politikai értékelése, nem pedig valamely hatóság vagy bíróság Orbán Viktorra vonatkozó megállapítása.
Miért tartja megkerülhetetlennek Orbán Viktor felelősségét?
A biztonságpolitikai szakértő érvelésének középpontjában egy alapvető kérdés áll: hogyan működhetett éveken keresztül egy feltételezett, állami szerződésekhez kapcsolódó korrupciós rendszer anélkül, hogy az ellenőrző intézmények megakadályozták volna?
Seszták Miklós 2014 és 2018 között az Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere volt. Ebben az időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is a tárca felügyelete alá tartozott.
Tarjányi szerint ezért a volt kormányfő politikai felelőssége akkor is felmerülhet, ha semmi nem igazolja, hogy személyesen részesült volna az állítólagos korrupciós pénzekből.
Ezt maga a szakértő is világossá tette:
„Nem azért, mert Seszták pénzt adott volna neki – ezt nem tudjuk –”
Az elemzés lényege tehát nem az, hogy Orbán Viktor személyes részvételét bizonyítaná a nyomozás. Tarjányi a korábbi kormányzati felügyelet működését kéri számon rajta.
A politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség között azonban lényeges különbség van. Az előbbi a kormányzás minőségére és az intézmények ellenőrzésére vonatkozik, az utóbbihoz konkrét bűncselekményt és személyes érintettséget kell bizonyítani.
Erdőkben és épületekben rejtették el a 6,5 milliárd forintnyi készpénzt
A szakértő megszólalását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal rendkívüli bejelentése előzte meg.
Az NVVH 2026. november 12-én és 13-án Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében hajtott végre összehangolt kutatásokat a Seszták Miklós ellen folyó büntetőeljárásban.
A nyomozók többféle rejtekhelyen találtak készpénzt: erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, valamint egy eldugott széfben.
A hivatalos közlemény szerint pontosan ennyi került elő:
Az együttes összeg megközelítőleg 6,45 milliárd forintnak felel meg.
A pénzt november 13-án befizették a Magyar Államkincstárba.
A nyomozásban talált készpénz mennyisége önmagában nem bizonyítja, hogy az összeg Seszták Miklós tulajdona, és azt sem, hogy valamennyi bankjegy bűncselekményből származik.
A több helyszínen elrejtett vagyon ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a pénz eredetével, mozgatásával és tulajdonosi hátterével kapcsolatban.
A Volánbusz-ügyben több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt gyanítanak
A büntetőeljárás egyik központi része a Volánbuszhoz kapcsolódó szerződések vizsgálata.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábban ismertetett gyanúja szerint Seszták Miklós és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
A vizsgálat többek között autóbusz-beszerzésekre és egyes ingatlanügyletekre terjed ki. A gyanú szerint az állami vállalatok számára hátrányos, túlárazott konstrukciókat alkalmazhattak.
Seszták Miklós letartóztatását 2026. szeptember 30-án rendelte el a bíróság. A politikus tagadja a bűncselekmények elkövetését, és az ügyben még nem született jogerős bűnösséget megállapító ítélet.
Tarjányi elemzésének éppen ez az egyik fontos pontja: ha a gyanú beigazolódik, akkor azt is meg kell vizsgálni, miként működött az érintett intézmények felügyelete.
Az állami ellenőrzésnek elvileg még azelőtt kellene kiszűrnie a súlyos szabálytalanságokat, hogy a nyomozóknak évekkel később már erdőkben kelljen készpénzt keresniük.
A KDNP már elhatárolódna Sesztáktól – de a legfontosabb kérdések még nyitottak
A botránynak már kézzelfogható politikai következményei is vannak.
November 14-én Rétvári Bence, a KDNP parlamenti frakcióvezetője nyilvánosan felszólította Seszták Miklóst, hogy adja vissza országgyűlési mandátumát.
Rétvári hangsúlyozta, hogy az ügyet egyedi büntetőeljárásként kell kezelni, és el kell különíteni a teljes politikai közösségtől. Visszautasította azt is, hogy a történtek alapján az egész jobboldalt bűnszervezetként állítsák be.
Csakhogy éppen itt válik különösen érdekessé Tarjányi felvetése.
Miközben a KDNP a büntetőügyet egyetlen politikus feltételezett cselekményeire kívánja korlátozni, Tarjányi azt kérdezi, milyen felelősség terheli a korábbi kormányzati vezetést az ellenőrzési rendszer működéséért.
Ez a két álláspont nem ugyanarra a kérdésre ad választ.
Közben Seszták ügyvédje, Papp Gábor a Telexnek kijelentette, hogy a megtalált készpénz nem védence tulajdona. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatósági közlemény nem nevezte Sesztákot a pénz tulajdonosának, és az eljárásnak több gyanúsítottja van.
A nyomozásnak ezért továbbra is tisztáznia kell a pénz eredetét, tulajdonosi hátterét és azt, milyen kapcsolatban állhat az egyes gyanúsítottakkal.
Tarjányi Péter álláspontja szerint mindez Orbán Viktor politikai felelősségének kérdését is napirenden tartja. Hogy a büntetőeljárás milyen bizonyítékokat tár fel, és azokból milyen további következtetések vonhatók le, egyelőre nyitott kérdés.
A történet tehát korántsem ért véget azzal, hogy a milliárdok előkerültek a föld alól.
2026. november 15. (vasárnap), 09:09
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.