“Tegnap felszállt a buszra egy srác, aki csak két bottal tudott járni. Megbámulták, de nem adták volna át a helyüket neki. Elszakadt nálam a cérna, és így szóltam azokhoz, akik kényelmesen ültek:”
Hirdetés
Hirdetés
“Tegnap felszállt a buszra egy fiú, aki csak két bot segítségével tudott járni. Megbámulták, de senki nem adta át a helyét. Hamar elszakadt nálam a cérna és így szóltam a busz hátsó ülő feléhez:
/Állok hátul, hallgatom a kis reggeli wake up zenémet\./
Hirdetés
Felszáll egy mozgássérült kisfiú (két bottal) a buszra nagy nehezen. Senki meg nem mozdulna, de senki, hogy átadja a helyét. Nem is kellett ennél több, hogy elszakadjon a cérna nálam, fülhallgatót kiveszem és mondom:
Hirdetés
“A busz hátsó, ülő felétől egy kis figyelmet kérnék! Most, hogy végig nézték és bámulták a kisfiút, majd nagyvonalúan elfordították a fejüket ahelyett, hogy felállt volna valaki és átadta volna a helyét gratulálok!
De most Te, aki ilyen jól ülsz, felpattansz, hogy le tudjon ülni, mert majdnem a végállomásig megy a fiú!”
Beszélni se nagyon tudott a kissrác, de bólintott hogy köszönöm.
Hirdetés
Nincs mit kölyök! Még szórványos tapsot is kaptam azoktól, akik szintén álltak. Akik meg ültek, azok engem bunkóztak le.”
Sajnos sokszor elfelejtünk emberségesen viselkedni!
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
