Többek között jön a 6:45-kor kezdődő napi kilenc órás munkaidő és a 25-ről 20 napra csökkenő szabadság. Itt a feketeleves.

Így olyan nyalánkságokat találhatunk a benne, mint a 

• 6 óra 45 perckor kezdődő és legalább napi kilenc óra munkaidő (amibe már nem számít bele az ebédszünet fél órája)
• megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, 
• az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, ráadásul már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát
• ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat

Ezen kívül azonban lényegében teljes a kupleráj. /Mint kiderült\: a hivatali vezetők is csak most kapnak tájékoztatást arról, mit is mondjanak a teljesen tanácstalan beosztottaiknak\./

A Magyar Államkincstárban (MÁK) például a humánpolitikai vezető hétfőn körlevélben írta meg az elnökhelyetteseknek, központi igazgatóknak és megyei igazgatóknak, hogy mit is feleljenek a kérdésekre. Például azt, hogy a tavaly ki nem vett szabadságok számát a március 5-én esedékes bérükkel megkapják a dolgozók, de a januárra és februárra is járó megemelt munkabér különbözetét majd csak azoknak fizetik ki áprilisban, akik elfogadják az kinevezésüket és maradnak az eddigi munkahelyükön.  

Az egyhetes szabadságcsökkentéssel, a megnövelt munkaidővel, a teljesen bizonytalan státussal, vezetői kinevezéssel, központi létszámgazdálkodással járó törvény úgy lép hatályba, hogy a tisztviselők tömege várja a március 5-diki bérpapírját és ha azon nem szerepel a beígért 30 százalékos béremelésnek megfelelő összeg, nem írja alá az új kinevezést - írja a lap.