Tóth Gabi: ne bántsanak azért, mert keresztény vagyok

Az énekesnő hosszú írásban reagált az elmúlt hetek történéseire.

„Álszentség lenne részemről, ha elmennék amellett, ami az elmúlt pár hétben történt/történik velem. /Ráadásul annyian kérdezik, miként viselem, ahogy emberek ítélkeznek, hogy megállás nélkül gyaláznak, bántanak engem, a családomat és már a körülöttem lévő embereket, barátaimat is, hogy most úgy éreztem, el kell mesélnem, miként élem meg az elmúlt időszak eseményeit” – kezdi Tóth Gabi a kormány által üzemeltett család\./

hu oldal egyik blogbejegyzését.

Mint ismert, az énekesnő elvállalta, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik önkéntes hírnöke legyen, majd közzétette Az én szívem című dalát, amelyben csúcsra pörgette a hungarikumokat (bár Ferenc pápa előtt nem "erdőben szeretkeznénket", hanem "erdőben ölelkeznénket" énekelt).

Sokan furcsállták, hogy a „korábban vadóc, lázadó, tetkós, pánikbeteg rockerlány” hirtelen megtért és egy egészen másfajta stílusban nyilvánul meg,

Tóth Gabi a bejegyzésben most azt írja,

én a hitemmel, az új klipemmel, az öltözködési stílusommal, a hajviseletemmel úgy gondolom, nem ártok senkinek, ennek ellenére olyan indulatokat váltok ki emberekből, ami teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan. Nő vagyok. Valakinek a lánya, a testvére, a felesége, az anyukája, vagy barátja. Egy nő, aki sokáig kereste a helyét, aki próbálta kitalálni, miért érkezett erre a világra és próbált megfelelni vélt vagy valós elvárásoknak.

Az énekesnő ezek után kifejtette, hogy ő is emberből van, vannak érzései, ám, ha úgy vesszük, az őt támadó emberek jól végezték a küldetésüket, mert most nagyon rosszul érzi magát, fáj az a rengeteg támadás neki, a legjobb viszont az bántja, amin a családja keresztülmegy. Tóth kifejtette, hogy egy hét alatt szó szerint belebetegedett abba a negatív energiahullámba, ami a nyakába zúdult, és ágynak dőlt.

„Nem tudom, hogy mi a bűnöm. Amennyiben az, hogy az új dalom autentikus hangzású és népzenei elemeket tartalmaz, akkor vállalom.

Ez a múltam és végre újra a jelenem. Ez vagyok én. Amennyiben az, hogy „magyarkodom”, mert van a klipemben Dunakanyar, csipke és néptánc, hát azt is vállalom. Amennyiben azt kifogásolja bárki, hogy őstermelőket, mesterembereket mutatok meg benne, és nem statisztáknak fizettem azért, hogy látványosan érezzék jól magukat, ezt is vállalom. Igen, változtam és változom folyamatosan. Egyik nap rövid szoknya van rajtam, másik nap hosszú, egyik nap koszosan ülök a homokozóban Hannival, másik nap a fejem búbjáig sminkben pózolok a mentori székben. Egyik nap Whitney Houstont énekelek a tesómmal a Margitszigeti Szabadtéri Színpad deszkáin, a következőn a pápa által celebrált szentmise előtt énekelek népdalt, sok más előadóművésszel együtt... És tudjátok mit? Nagyon büszke vagyok, és csak remélni merem, hogy méltó vagyok rá.”

Tóth ezután leírta, hogy volt hétköznapi, tapolcai kislány, szeleburdi, „lázadó” kamasz, nagyszájú, tetovált rocker és most egy 33 éves nő. „Mostanra talán én is megismertem magam és van egy értékrendem, egy világlátásom.

Nem kizárt, hogy újabb 20 év múlva bizonyos dolgokat másképpen gondolok majd, de szerintem ez az élet rendje. Változunk, ahogy a világ is változik körülöttünk… Jó esetben fejlődünk, és napról napra megfontoltabb, bölcsebb döntéseket hozunk.”

Szerinte számonkérhető, hogy viselkedett, és mi volt rajta tizenhat éve, akár az is, mit nyilatkozott huszonkét évesen, ám azóta felnőtt nő lett, anya lett, akinek változott, átalakult a világképe.

„Nem kérem, és főleg nem várom el, hogy megértsétek, miért fontos nekem a hitem, vagy az Eucharisztikus Kongresszuson való részvétel.

Nem ártok vele senkinek, úgyhogy egyszerűen csak arra kérek mindenkit: ne bántson azért, mert keresztény vagyok, ne szidjon azért, mert felvállalom a vallásom, egyszerűen csak mondja/gondolja azt, hogy „de jó neki!”, vagy menjen tovább!”

2021. szeptember 16. (csütörtök), 18:01