A luxembourgi székhelyű testület ezáltal helyben hagyta azt, ahogy az Európai Parlament 2018 őszén megszavazta a Sargentini-jelentést, egyúttal aktiválva hazánkkal szemben a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást.
Az uniós bíróság szerint
„a parlamenti képviselők tartózkodásait nem kell figyelembe venni
annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az EUMSZ 354. cikkben előírt kétharmados többségét elérték-e”. Mint írják,
a leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével,
tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen
tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.
Emlékezetes, Budapest 2018 őszén fordult az EU bírói fórumához, miután szerintük a magyar jogállamisággal szemben kritikus Sargentini-jelentés megszavazásakor az Európai Parlament nem tartotta be saját eljárásrendi szabályait.
Az EP Sargentini-jelentésről szóló vitájában Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a hazai álláspontot.
A Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás elindítása óta sem vezetett eredményre, a folyamat jelenleg is tart a tagállamokat tömörítő uniós Tanácsban.
A következő magyar témájú meghallgatást június végén, a portugál EU-elnökség égisze alatt tartják.
A korábbi, német EU-elnökség idején Angela Merkel német kancellár ígéretet tett rá, hogy „nem hagyja majd a levegőben lógni” a magyar eljárást, ám részben a pandémia miatti korlátozások ellehetetlenítették ezt.
Egyébként a Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben.
a magyar jogállamiságot elítélő dokumentum érvei nem állnák meg a helyüket egy bírói fórum előtt.
A Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését. A jelentés vádjait a Magyar Kormány számos alkalommal cáfolta már szakmai és elvi szinten is
– írta Varga Judit a Facebook oldalán csütörtökön.
Az igazságügyi miniszter ugyanakkor megerősítette a magyar álláspontot az ügyben, miszerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is. „Ha a tartózkodásokat – az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján – figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához” – írta.
2021. június 03. (csütörtök), 14:05
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.