Reggeltől estig dolgozik a Turay Ida Színház színésznője, Xantus Barbara. /Bár imádja a munkáját, nem szeretné veszélyesen túlhajtani magát, már csak azért is, mert ott szeretne lenni gyermekei életének legfontosabb állomásainál\./
Egyfolytában versenyt fut az idővel, s bár jó lenne feltöltekeznie, az énidő az, amiből a legkevesebb van mostanában. Mostani nagy álma, hogy egyszer végre húsz órát aludhasson egyhuzamban, de egyelőre még ez is várat magára.
– Van neki édesapja, tesói, nagymamája és egy kiskutyája (utal tizenhat éves fiára), ők segítenek be ilyenkor. Sokan vannak mellette, mindenki szereti! Az anyukájával sajnos kevés időt tölthet, de egy színésznek szinte sosincs szabadideje, nincsenek ünnepnapok, sem hétvégék.
Barbara januárban sok jó embert elveszített, ezért tudja, óvatosnak kell lennie, nem szabad túlvállalnia magát, mert az egészsége a legfontosabb. Épp ezért rendszeresen jár a barátnőivel orvosi vizsgálatokra. – Látni szeretném, ahogy felnőnek a gyerekeim, már csak a fiam és a lányom miatt sem hanyagolhatom el magam!