Anyám könnyei gyöngyként hullottak, mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt, s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet, amivel naponta szembesülhetett.
Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya, mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb, ha nem húzta volna vissza az emberáradat.
Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag, csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat, amik könnyeit hullatták, szívét mardosták, s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.
Kun Magdolna
2015. december 30. (szerda), 22:05
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ma van Advent első vasárnapja !Csak egy gondolat és kívánság !Kívánom , hogy boldogságban erő egészségben találjon ,...
Mindenegyben blog 2019. május 15. (szerda), 10:32
A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.” /Teréz anya/
