Szeretetburokkal vettél körbe, s óvtál. Szíved közelében, szíved alatt hordtál. Születtem, mert szültél, létre hívtál engem, talán egy szép álmot, jövőt láttál bennem.
Anyai szíved a lágy dallamát verte, dobogva, jöttömet, létem ünnepelte. Karod körbefonta apró kis testemet, szép madonna voltál, kit festők festenek.
Belsődből felém a szereteted áradt, s történhetett bármi, bele sosem fáradt. /Adtál, amit tudtál\./
Hirdetés
Tetted csak a dolgod! Figyelted csemetéd, mitől lenne boldog?
Lelkem tanítottad jobbá, többé válni, szeretet dallamot írni, komponálni. Ma már úgy működik, mintha visszhang lenne, s megértő szeretet köszön vissza benne!
Hála muzsikája száll most feléd, tőlem, szeretet dallama kibomlik belőlem. Neked köszönöm, hogy megtanultam adni, szeretnék örökre gyermeked maradni!
2016. április 29. (péntek)
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ma van Advent első vasárnapja !Csak egy gondolat és kívánság !Kívánom , hogy boldogságban erő egészségben találjon ,...
Mindenegyben blog 2019. május 15. (szerda), 10:32
A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.” /Teréz anya/
