Az élet múlik, de akit szeretünk, Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk.

"Bennünk él egy arc, egy meleg tekintet.
Egy simogató kéz, egy sóhaj egy lehelet.
Bennünk él a múlt, egy végtelen szeretet.
Amit Tőlünk senki, soha el nem vehet.
Egy a reményünk, mely éltet és vezet.
Hogy egyszer majd találkozunk Veled!

Örök álomra hajtottad fejed,
S én itt maradtam árván...
Hogy megőrizzem emlékedet...

“Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik,
a halál fájdalmát csak az élők érzik”

Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk.
/Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk\./

Az ész megérti, de a szív soha,
Hogy egyszer majd mi is elmegyünk,ahol Ő van, oda.
Az élet múlik, de akit szeretünk,
Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk."

2016. október 29. (szombat), 16:53