Jó volna egy pillanatra átfutni a múltba, s anyám ölébe hajtani a fejem,
Hirdetés
Hirdetés
Vágyódás
Jó volna egy pillanatra átfutni a múltba, s anyám ölébe hajtani a fejem, hogy újra érezzem azt a biztonságos helyet, amiben az erőm mindig megleltem.
Jó volna hozzábújni. Csak úgy elnézni kicsit, ahogy mesélő ajkain felkacag az élet. Az a boldog élet, mely mára már könnybefúlt, mert ellopták tőlem az ezüstderes évek.
Hisz az idő engem sem kímélt meg, elvett tőlem minden jót, minden kedveset, és elvette anyám is, kinek mosolyában múlhatatlan volt a gyermekszeretet.
Mára már nem maradt csak néhány emlékkép, emlékkép, mely néha feldereng itt benn, itt benn, ahol fáradt szívem halkult dobbanása, anyám szívverésének ritmusára cseng.
Kun Magdolna
2015. december 27. (vasárnap), 22:08
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ma van Advent első vasárnapja !Csak egy gondolat és kívánság !Kívánom , hogy boldogságban erő egészségben találjon ,...
Mindenegyben blog 2019. május 15. (szerda), 10:32
A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.” /Teréz anya/
