1 perce érkezett! Gyászba borult az ország – Szörnyű hírt kaptunk ma reggelre – nagy név távozott közülünk!
Hirdetés
Hirdetés
Meghalt Danyi Zsuzsi – Szolnok meséinek és dallamainak örök hírnöke ?
.
Egy város ma csendesebben ébredt. A Tisza-parton elhallgatott egy hang, amely mesélt, énekelt, vigasztalt és felemelt. Elhunyt Danyi Zsuzsanna, Szolnok kulturális életének egyik legmeghatározóbb alakja, a mesék és a muzsika szeretetének fáradhatatlan nagykövete. ?
/Egy éve súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, ám Zsuzsi sosem adta fel\./
Hirdetés
Mosollyal, hittel és belső derűvel küzdött, pont úgy, ahogyan élt: tisztán, emberien, nyitott szívvel.
Hirdetés
Még egy hónappal ezelőtt is barátai, kollégái szerveztek jótékonysági koncertet az Aba-Novák Agórában, hogy kifejezzék szeretetüket és támogatásukat. Ma már csak emlékezni tudunk rá – de milyen gazdag ez az emlék.
„Hiszem, hogy jónak lenni érdemes, és fejlődni elengedhetetlen” – írta magáról. Ez a hitvallás nem csupán szavak sora volt: Zsuzsi élete bizonyította, hogy a jóság, az emberség és a kultúra képes megváltoztatni egy várost.
Hirdetés
? Mesemondó, aki tanított hinni1995-ben hallhatták először a hallgatók meséit az Aktív Rádióban. Később a Szolnok Televízió kulturális szerkesztőjeként másfél évtizeden át dolgozott azon, hogy a város művészeit, zenészeit és alkotóit közelebb hozza az emberekhez. Saját műsora, a Mesepercek hamar a gyerekek kedvencévé vált – nemcsak meséket mondott, hanem a legkisebbeket is bátorította arra, hogy írjanak, álmodjanak és higgyenek magukban.
? A zene volt a szíve ritmusaDanyi Zsuzsi több mint tizenöt éven át dolgozott a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral, ahol játékos meséivel segített a gyerekeknek megszeretni a komolyzenét. Az „Angyalszárny” és a „Csellóhercegnő” című előadásai nemcsak művészi élményt adtak, hanem szívből jövő tanítást is: hogy a zene hidat képez ember és ember között. Ezek a darabok később a Légierő Zenekarral közösen is színpadra kerültek – a közönség pedig minden alkalommal állva tapsolt.
? Író, aki mesébe szőtte Szolnok lelkétA Tiszai mesevirágok című könyve 25 szolnoki gyermekmesét gyűjtött össze a Szolnoki Művésztelep illusztrációival. A kötet elnyerte az Országos Városmarketing Gyémánt Díjat, ám a legnagyobb elismerés az volt, hogy a város gyerekei az ő történetein nőttek fel – meséiben ott volt Szolnok minden illata, hangja és mosolya.
?? Közösségteremtő, aki hagyományt építettZsuzsi nemcsak mesélt és írt, hanem közösséget is teremtett. A Szolnoki Népdalkör vezetőjeként új lendületet adott a népi hagyományoknak, majd életre hívta az Itt-Honi Népzenei és Néptánctalálkozót, amely ma is a város egyik legfontosabb kulturális eseménye.
? Egy koncert, amely búcsúvá váltAmikor szeptemberben a barátai jótékonysági estet szerveztek érte, a színpadon ott volt mindenki, aki valaha vele dolgozott – zenészek, táncosok, mesemondók. A szeretet, amit Zsuzsi évtizedeken át adott Szolnoknak, aznap este visszhangzott a falak között.
Hirdetés
Ma Szolnok gyászol. De a város utcáin, a Tisza partján, a gyerekek rajzain és a mesék lapjain tovább él az ő hangja.
A mesék nem érnek véget – csak más hangon szólnak tovább. ?
Nyugodj békében, Danyi Zsuzsi.A Tisza partján a mesék most már érted is ringanak tovább.
Kép forrása: Danyi Zsuzsi oldala
2025. október 21. (kedd)
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
