Több mint 20 éves titkokra derült fény:Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő!

Hirdetés
Több mint 20 éves titkokra derült fény:Még örülhetett fia érettségijének, aztán örökre lehunyta szemét a legszebb magyar színésznő!
Hirdetés

Az ország mosolya – A nő, aki mindannyiunk szívében él tovább: Szerencsi Éva megható története ?? .

Volt egyszer egy lány, akinek a mosolya beragyogta egy nemzet szívét. Az Abigél bájos Ginájaként ismerte meg az ország, és onnantól kezdve már nem is lehetett elválasztani tőle a szerepet – Szerencsi Éva maga volt az ifjúság, a tisztaság és a derű megtestesítője.De a reflektorfény mögött egy másik történet zajlott: egy érzékeny, halk szavú nőé, aki csendben küzdött, amíg az utolsó leheletéig bírta.

? Egy ország szívébe lopta magát.

Amikor Szabó Magda legendás regényéből Zsurzs Éva rendezésében 1978-ban elkészült az Abigél, Magyarország megállt egy pillanatra. A képernyőn megjelent a 26 éves Szerencsi Éva, aki Vitay Georginát alakította – és abban a pillanatban megszületett egy ikon.

/Olyan természetességgel játszotta el a makacs, de szerethető gimnazistát, hogy az egész ország úgy érezte\: ez a lány akár a szomszédjuk is lehetne\./

Hirdetés
A nézők levelekkel árasztották el a televíziót, rajongtak érte, a kritikusok új csillagot ünnepeltek.
Hirdetés

Hirdetés

A fiatal színésznő hirtelen a legnagyobbak között találta magát – de ő soha nem felejtette el, honnan jött, és soha nem szállt el a dicsőségtől.

Hirdetés

? A csillogás mögötti csend.

A hirtelen jött hírnév mögött azonban ott lappangott a magány. Bár 1971 és 2002 között közel húsz tévéfilmben és moziban szerepelt, az Abigél után már nem érkeztek a főszerepek. A filmvilág kegyetlenül továbblépett – ő pedig lassan háttérbe húzódott.

Barátai szerint rendkívül érzékeny, mélyen gondolkodó lélek volt. A színpadon ragyogott, de a magánéletben csendes, visszafogott emberként élt. Nem a csillogásban, hanem a családban találta meg a boldogságot.

A legnagyobb öröme akkor érte, amikor fia, Imre sikeresen leérettségizett – ez volt az a nap, amikor még egyszer utoljára igazán mosolygott.„A színpad elmúlik, de az anyaság örök” – mondta egyszer.

Hirdetés

? A titok, amit haláláig őrzött.

Három évvel halála előtt, 2001 környékén, kegyetlen diagnózist kapott: rák.Nem omlott össze. Nem panaszkodott. Csak annyit kért: „Ne tudja meg senki.”

Még a legközelebbi kollégái sem sejtették, hogy a próbák között kórházba jár, és hogy a kemoterápia ellenére is színpadra áll. A haja hullott, a teste gyengült – de a tekintetében ott maradt az a régi, ismerős fény.

A fájdalomról sosem beszélt. Csupán egy barátjának mondta egyszer halkan:„Amíg mosolyogni tudok, addig élek.”

? A búcsú, amit soha nem felejt el az ország.

2004. szeptember 6-án, mindössze 52 évesen, Szerencsi Éva örökre lehunyta a szemét.A temetésén a magyar művészvilág apraja-nagyja ott volt. Szabó Magda könnyeivel küszködve búcsúzott:

„Egy szegény, zaklatott lélek ment el. Egy papnak is ott kellett volna állnia mellette, hogy szóljon pár jó szót.”

Hirdetés

Zsurzs Éva, az Abigél rendezője megtörten mondta:

„Ő volt Gina. És Gina mindig ő marad.”

A film újraindításakor ezrek gyújtottak gyertyát az ablakban – némán, de szívből. Aki látta a sorozatot, tudta: nem csak egy szereplő távozott, hanem egy korszak is.

? Egy mosoly, ami örökre itt marad.

Ma, két évtizeddel később is, ha kimondjuk a nevét, Szerencsi Éva, valami szelíd melegség költözik a szívünkbe.Nem a hírnévért élte az életét, hanem a szeretetért, a hitért és az apró emberi csodákért.

Hirdetés

A története fájdalmas, de gyönyörű emlékeztető arra, hogy a legfényesebb mosolyok mögött is lehet csend és szenvedés.És hogy azok, akik a legtöbb örömet adják nekünk, néha a legnagyobb harcot vívják önmagukkal.

Szerencsi Éva nem tűnt el.Ott van minden újranézett Abigél-jelenetben, minden kedves mosolyban, minden anyai ölelésben.Az ő öröksége nem a filmvásznon, hanem az emberek szívében él tovább. ?

? Ha te is szeretted őt, gyújts meg egy gyertyát ma este, és emlékezz arra a nőre, aki megtanított minket hinni a jóságban.? Hét év szerencse vár, ha tisztelettel gondolsz rá, és leírod kommentbe: „Nyugodj békében, Éva!” ?

2025. október 21. (kedd), 06:01

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:53
Hirdetés

Egy egyedülálló anya az utolsó pénzét adta oda egy bajba jutott férfinak – amit másnap kapott, örökre megváltoztatta az életét

Egy egyedülálló anya az utolsó pénzét adta oda egy bajba jutott férfinak – amit másnap kapott, örökre megváltoztatta az életét

AZ UTOLSÓ EZRESEKA novemberi eső úgy verte a járdát Kőbányán, mintha valaki dühében vödrökkel öntené a várost. A lámpák...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:49

A város betiltotta a motorosokat egy kislány temetésén – ami ezután történt, attól az egész utca sírva hallgatott

A város betiltotta a motorosokat egy kislány temetésén – ami ezután történt, attól az egész utca sírva hallgatott

A kislány, aki figyelte a motorokatA novemberi köd már reggel óta ült a Dunán, mintha a város sem akarna igazán...

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:45

Nem nézett félre: egy motoros kiállt a bántalmazott pincérlányért, és ezzel példát mutatott egy egész városnak

Nem nézett félre: egy motoros kiállt a bántalmazott pincérlányért, és ezzel példát mutatott egy egész városnak

A Sarki Kávézó reggeleA városnak nem volt neve a történetben, mert nem is kellett. Elég volt annyi, hogy magyar...

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:41

Síró gyerek az ajtóban, egy idegen térdel előtte – percekkel később már senki sem volt ugyanaz

Síró gyerek az ajtóban, egy idegen térdel előtte – percekkel később már senki sem volt ugyanaz

A csend, ami felsikoltottA nyárvégi délután tompa fénnyel borította be a kisvárost. Nem volt benne semmi különös:...

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:34

Egy mozgássérült kislányt állítottak pellengérre az osztályban – a tanterem ajtajában ekkor jelent meg az apja

Egy mozgássérült kislányt állítottak pellengérre az osztályban – a tanterem ajtajában ekkor jelent meg az apja

A csend, ami fájA Bükk hegyei fölött lassan oszlott a reggeli köd. A novemberi levegő csípős volt, de tiszta, olyan...

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:27

Egy kisfiú rugdosta a nő ülését a repülőn – az anya megjegyzése után a teljes kabin ledermedt

Egy kisfiú rugdosta a nő ülését a repülőn – az anya megjegyzése után a teljes kabin ledermedt

A zaj, ami nem akart elhallgatniA Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hajnali fényei tompán szűrődtek át a terminál...

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:24

A rokonai lenézték és megalázták – majd belépett egy férfi, és egyetlen mondattal mindent megváltoztatott

A rokonai lenézték és megalázták – majd belépett egy férfi, és egyetlen mondattal mindent megváltoztatott

A terem, ahol mindenki tudta a helyétA bálterem mennyezete olyan magasan ívelt fölénk, mintha szándékosan akarta volna...

Mindenegyben blog
2025. december 13. (szombat), 18:19

Takarítóként dolgozott az iskolában – egyetlen délután alatt lett egy olyan történet főszereplője, amely ma is könnyeket csal a szemekbe

Takarítóként dolgozott az iskolában – egyetlen délután alatt lett egy olyan történet főszereplője, amely ma is könnyeket csal a szemekbe

A padló, amely mindent látottA tornaterem hajnalban mindig hideg volt.A fűtés csak később indult be, ilyenkor a levegő...

Hirdetés
Hirdetés