A 2 éves gyermeket egyedül hagyták, pár perc múlva meghalt. Az édesanya most mindenkit figyelmeztet!
Hirdetés
Hirdetés
Az élet furcsa dolgokat produkál, legfőképpen akkor, amikor a legkevésbé várnánk. Így volt ez a Vanderleek család esetében is, ahol az édesapa Drew egyedül hagyta kocsijában két gyermekét egy rövid időre. /Ennek szörnyű következménye lett, melyet egyetlen szülőnek sem kívánunk\./
Hirdetés
A kétéves Logan meghalt és édesanyja Lisa most szeretné minden szülő figyelmét felhívni egy fontos dologra. Talán így megelőzhetjük azt, hogy ez másokkal is megtörténjen, írta a People Magazine.
Hirdetés
Egy meleg augusztusi napon történt ez. Az apa, Drew Vanderkleed épp a nagypapát vitte ki a tanyára, hogy valamit megjavítsanak, amihez csak néhány percre volt szükségük.
Hirdetés
Eközben Logan nővérével az autóban ült és várt.
Ezután minden nagyon gyorsan történt.
Ezt pedig a Love for Logan nevű oldal Facebook oldalán az édesanya Lisa írja le:
-Férjem és a nagypapa kiszálltak az autóból, hogy gyorsan lemossák a régi kocsinkat, eközben a két gyereket ott hagyták az autóban. Mivel onnan, ahol dolgoztak jól látták a gyerekeket, megengedték nekik, hogy a kocsiban maradjanak miközben be volt kapcsolva a légkondicionáló.
Hirdetés
A fiunk úgy döntött lehúzza az ablakot hogy mondjon valamit az apjának, aztán ismét becsukta azt. Az ablakot egy gombnyomással lehet kinyitni és a gomb jobb oldalának megnyomásával becsukni.
Hirdetés
Lisas úgy gondolta, hogy Logan az ülésen feltérdelt, kinyitotta az ablakot, kihajolt rajta és amikor be akarta csukni az ablakot és megnyomta a gombot, a feje beszorult.
Aztán az édesapa visszament a kocsihoz és látta, ahogy fia az ablakba beszorult fejjel ül. Azonnal hívták a mentőhelikoptert és a kisfiút a legközelebbi kórház elsősegély osztályára szállították.
Hirdetés
Az orvosok azonnal kezelésbe vették Logant de sajnos nem sok jóval kecsegtették a szülőket. A kisfiú túl sok ideig volt oxigénhiányos állapotban.
Logan semmire sem reagált, de azt megállapították róla, hogy nem agyhalott. Sajnos a kisfiú hét nap múlva elhunyt.
A család a Facebook oldalára rengeteg részvétnyilvánítást kapott és a kisfiú iránti szeretetét sok ember kinyilvánította annak ellenére, hogy Logan már nem volt az élők között.
Hirdetés
A család most minden szülőt figyelmeztet, hogy még sokkal jobban figyeljenek gyermekeikre még akkor is, ha úgy gondolják, hogy megfelelően tudnak rájuk figyelni.
Ez a történet sajnos szomorúan fejeződött be de a Logan iránti szeretet és ennek kifejezése még a Facebook oldalon is nyilvánvaló. A család rengeteg vidám emléket őriz a kisfiúról.
Logan története fontos üzenetet hordoz számunka, figyeljünk sokkal jobban gyerekeinkre. Kérjük oszd meg ezt a történetet, hogy másokkal ne történjen ilyen tragédia.
Lebuktatta a férjét a fiatal szeretővel, de nem csinált jelenetet. Öt nap múlva meglepetést tartogatott számára… (1....
Mindenegyben blog 2025. április 21. (hétfő), 15:48
A saját fia és menye kidobták Sándort a házából… Már majdnem megfagyott a parkban, amikor valaki megérintette az arcát. Amikor kinyitotta a szemét, ELÁLLT A LÉLEGZETE! ?
Sándor lassan lépkedett végig az ismerős utcán, minden lépés nehéznek tűnt. Egy hosszú séta után tért vissza, abban reménykedve, hogy otthon meleg várja… de valahol mélyen már érezte, hogy valami nincs rendben.
Ahogy belépett, a fia, Tamás, és a menye, Andrea feszült arccal fogadták. A tekintetük hideg volt és távoli, mintha idegen lenne számukra – nem az az apa, aki egész életét nekik szentelte.
– Apa, beszélnünk kell – szólalt meg Tamás száraz hangon.
Sándor levette a kabátját, próbált nyugodt maradni, de belül egyre nőtt a nyugtalanság. Valami nagyon nem stimmelt.
– Meghoztuk a döntést – folytatta Tamás. – El kell hagynod a házat. Terveink vannak ezzel a lakással, és a jelenléted csak akadályoz minket.
Andrea mellette állt, de egy pillantást sem vetett Sándorra. A csendes egyetértése talán még jobban fájt, mint bármilyen szó.
– Hogy érted azt, hogy hagyjam el? – kérdezte zavartan Sándor.
– Ez az én házam… segítettem felépíteni, az összes megtakarításomat ebbe fektettem.
– Volt a te házad – vágott közbe Tamás. – Most már a miénk. Egy heted van, hogy összepakolj.
Sándor úgy érezte, mintha minden összeomlana. Évek szeretete, törődése, támogatása – egy pillanat alatt semmivé lett. A fiára nézett, akit felnevelt, és nem ismert rá többé.
Nehéz léptekkel ment be a szobájába. Egy régi bőrönd – még az apjától maradt rá – volt az egyetlen dolog, ami most társául szegődött. Elkezdett pakolni. Pár ing, néhány régi fénykép, megsárgult papírok.
A keze remegett, amikor elővette a családi albumot. Boldog évek fotói, közös ünnepek, Tamás születésnapjai, együtt megélt örömök és sikerek. Most mindez már csak halvány emlék.
– Hol fogok élni? – csak ez járt a fejében.
Amikor befejezte a pakolást, körbenézett utoljára a szobában. – Negyven év… és most minden egy bőröndbe fér bele…
Sándor elindult… Nem is volt célja, csak húzta maga után az egyetlen csomagját. A könnyei nem folytak. Túl nagy volt a fájdalom.
A magány sűrű, áthatolhatatlan takaróként borult rá. Csak a lámpák gyér fénye világította meg az útját. A ház mögötte maradt. A család. A múlt. Előtte – semmi biztos.
Nem tudta, mi vár rá. Csak azt tudta – ez már a vég kezdete.
A reggeli levegő hideg és nyirkos volt. Sándor lassan ballagott a park sétányán, érezve, ahogy a fáradtság minden lépésben ott van. Az elnyűtt zakó nem védett a csontig hatoló szél ellen – ugyanolyan kegyetlen volt, mint a saját családja.
Talált egy padot, óvatosan leült. Az emberek jöttek-mentek körülötte. Fiatal anyák babakocsival, idős párok, gyerekek… mindenki a maga életét élte.
Senki sem figyelt az egyedül üldögélő öregre. Az ereje lassan elfogyott. A hideg és a hó vitte el az utolsó tartalékait is. Elaludt… érezve, ahogy a hó puhán betakarja, mintha meleg takaró lenne.
És akkor… valaki megérintette az arcát.....kinyitotta a szemét, és MEGDERMEDT…… ???
Folytatás a kép alatti első kommentben ??
