Imádom a világos hajamat, bár kicsit öregít sok jóbarát szerint. Mindegy, 42 évesen ezt tetszik nekem és kész. A nyaraláson augusztusban egy egész nagy csapattal lazítottunk a szokott hatalmas házban, a tónál. /A férjem viszont nem is sejti, hogy történt ott valami\./
Igen, a férjem nem tesz boldoggá és ez meg is látszik rajtam. Anyagilag nem rossz a helyzetünk, hiszen ki tudtuk bérelni azt a faházat közösen egy hétre a barátokkal.
Ne hidd, hogy azért vagyok csinos, mert valakit is meg akarok hódítani, de a férjem egyik barátja mégis megérezte a magányosságomat.
Marci egy másik baráttal, Károllyal lakott egy szobában, mert éppen egyiküknek sem volt barátnője.
Egyik este viszont bevallom nagyon jót beszélgettem Marcival, (aki mellesleg nem szokott horgászni) hogy körbe is jártuk a kertet megnéztük az összes növényt. Még a málnabokrok szúrós részébe is betévedtünk és igen, ott és akkor nem zavartatta magát megcsókolt, mert érezte, hogy nem fogok tiltakozni.
Sajnos az én magánéletem a férjemmel eléggé ritkás, ha érted mire gondolok. Marcival szeptemberben aztán párszor összejöttünk nála. Életem legszebb összebújásai voltak ezek. Tulajdonképpen nem is tudtam meddig lehet ezt a gyönyörű kapcsolatot így fenntartani, amikor bejelzett a szervezetem. Hiába számoltunk, figyeltünk úgy tűnik valami történt.
Rohant Marci egy tesztért és tényleg terhes lettem. Ő akkor be is vallotta, hogy ha kell elvesz feleségül, mert csodás, ami alakul köztünk. Igen ám, de neki nincs gyereke, viszont az én lányom már kirepült otthonról, vidéken dolgozik és a vőlegényével él.
Én tulajdonképpen fel sem fogtam, hogy a nagy, boldogító kapcsolat veszélyes helyzetbe hozhat. Álmomban sem gondoltam, hogy terhes leszek még valaha.
Marci kivirult dolgoktól rögtön, azonnal terveket szőtt a babáról. Én viszont csak ültem és nem értettem ki vagyok. Hogy fordulhat ekkorát az ember élete?
Pár napig nem tudtam igazán örülni annak, hogy gyereket várok. Aztán hétfőn este olyan történt otthon, amit még a babánál is jobban felforgatott mindent. A férjem hazajött késő este és szó nélkül pakolni kezdett a bőröndjébe. Először megijedtem, hogy az én holmimat rakja össze, de az ingeit, gatyáit pakolta. Ránéztem és csak annyit kérdeztem mire megy ki ez?
Hidegen, idegesen annyit mondott elköltözik, de úgy, hogy már meg is hirdette a házunkat. Elmondta, hogy vége a házasságunknak, jobb, ha belenyugszunk, hogy nekünk együtt nem jó. Sejtettem, hogy van valakije, de nem szóltam.
Elment és ennek már 3 hónapja. Ma jött egy végzés, hogy mikor lesz a válóper. Ott és akkor fogja megtudni, hogy én nélküle is tudok élni még pedig nem is akárhogyan. Ugyanis Marcival az anyjához költöztünk. Igaz, hogy csak 3 nem túl nagy szoba van, de Anna néni annyira boldog és kedves, hogy ilyen anyóst kívánok mindenkinek.
A férjem, akivel hamarosan meglesz a válóperünk, pedig vagy észreveszi a nagy boldogságomat ott a tárgyaláson, a második kislányomat a pocakomban, vagy nem. Engem már csak az új családom érdekel, (meg persze a felnőtt lányom) úgy érzem most értem haza, hiszen két ember is nagyon szeret, Marci és az anyja, és néhány hónap múlva jön a harmadik, ami kisbabánk.
2022. november 17. (csütörtök), 09:40