A fiam követeli, hogy adjam el a házam, mert szerinte ez túl nagy nekem. Te mit tennél a helyemben?
Hirdetés
Hirdetés
A fiam követeli, hogy adjam el a házam, mert szerinte ez túl nagy nekem. Te mit tennél a helyemben?
71 éves vagyok, és bár a gyerekeim már rég elköltöztek, én még mindig itt élek a családunk házában. /Ez a ház több mint otthon számomra\./
Hirdetés
Itt születtek a gyerekeink, itt neveltük őket, és itt töltöttünk rengeteg boldog évet a férjemmel. Még mindig érzem, hogy itt élnek velünk az emlékek.
Hirdetés
A kert, a szoba, ahol édesanyám mesélt nekünk, az ablak, ahonnan a férjem mindig figyelte, hogyan növekszik a diófa – mindegyikük történet, amit szeretnék tovább őrizni.
Egy szép tavaszi napon, amikor a fák virágoztak, és a nap épp lemenőben volt, fiam, Péter eljött hozzám látogatóba. Csendes volt, mint mindig, de valami a hangján árulkodott. Amikor leültünk a konyhaasztalnál, elmondta, hogy beszélni szeretne velem.
Hirdetés
„Anya, itt az ideje eladni a házat,” kezdte. „Túlságosan nagy neked. Nincs szükséged rá. Nem illik a te korodban még karbantartani egy ilyen házat. Miért nem veszel egy lakást, mint mindenki a te korodban? Ne légy ennyire makacs.”
A szavai olyan hirtelen értek, mint egy hideg zápor. Ott ültem, és nem tudtam, mit mondjak. Hogyan mondhatnám el neki, hogy ez a ház számomra nem csupán négy fal, hanem az életünk minden pillanata? Hogyan érthetné meg, hogy ez a hely az, ahol a férjem hangja még mindig ott rezeg a falakban, ahol a gyerekeink nevetése még mindig visszhangzik a nappaliban?
„Péter, én szeretem ezt a házat. Itt minden egyes szeglete emlék. A férjemmel együtt építettük, és bár már ő nincs itt, én még mindig érzem, hogy itt van.
Hirdetés
Nem akarok elköltözni, nem akarom, hogy mindez eltűnjön. Ez nem csak egy ház, hanem az életünk története.”
Péter nem válaszolt azonnal, de láttam, hogy próbálja megérteni. Tudom, hogy ő csak aggódik értem. Mert bár én jól el vagyok itt, a ház egyre nehezebb a magam számára, és ő ezt látja. De számomra a ház több, mint egy ingatlan – ez a hely, ahol mindent megéltünk.
Hirdetés
Pár nappal később ismét itt volt, és most egy másik megközelítéssel próbálkozott.
„Anya, ha nem akarod eladni, akkor legalább költözz kisebb helyre. Egy kis lakás, ahol könnyebb lenne gondoskodni magadról.”
Ez a gondolat is fájt, de valamiért nyugtatóan hatott. Talán igazsága van abban, hogy a ház fenntartása valóban egyre nehezebbé válik. Ahogy néztem őt, valahogy mégis úgy éreztem, hogy egyedül kell meghoznom a döntést.
Hirdetés
Még mindig nem tudom, mi lesz a végső döntésem. Lehet, hogy egyszer valóban eljön az a pillanat, amikor kisebb helyre kell költöznöm. De még nem most. Még szükségem van egy kis időre, hogy megértsem, mi az, amit el kell engednem, és mi az, amit meg kell őriznem. Mert egy ház nem csupán egy hely – az otthonunk. És az otthon, bármi történjék is, mindig a szívünkben él tovább.
2025. március 04. (kedd), 15:24
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Mindenegyben blog 2025. március 15. (szombat), 09:17
Hirdetés
A 32 éves fiam még mindig nálam él, és a nyakamon lóg. Nem dolgozik, és egész nap a játékaival tölti az idejét. Még a barátnője is elhagyta ezért. A barátaim azt mondják: „Rúgd ki! Felnőtt férfi, vállalja a saját életét!” De nemrég, amikor próbáltam normálisan beszélni vele, olyan dolgokat mondott, amiktől teljesen leblokkoltam. Istenem, mit neveltem? Elmondom, hogy mi történt, és kérlek, adjatok tanácsot a kommentekben. ??
A 32 éves fiam még mindig az én házamban él, és a nyakamon lóg: a barátaim azt tanácsolják, hogy rúgjam ki, de nem...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2025. március 15. (szombat), 09:14
? A férjemmel 35 évet töltöttünk együtt. 55 vagyok, ő 57. Ezek alatt az évek alatt egy fiunk és két csodálatos lányunk született. Külső szemlélőként a házasságunk tökéletesnek tűnt, de a valóság teljesen más volt. A férjem szinte soha nem dolgozott. Alkalmanként autószerelősködött egy barátjánál, de a többi időt a tévé előtt töltötte, mindennel panaszkodva: a kormányra, irigykedve a szomszéd új autójára, és kritizálva engem a ház rendetlensége miatt. Ezek a kifogások mindennapossá váltak számomra, már nem vettem őket komolyan. ? Amikor elment egy másik nőhöz, ez igazi csapást jelentett mindannyiunk számára. Az új nő nem volt több mint 40 éves. Nagyon fájt, de váratlanul, mindenki és még én magam is meglepődtem, hogy tettem valamit, ami megváltoztatta az életemet. ? A folytatást olvashatod a hozzászólásokban található linken ??
A feleségem engedélyem nélkül megszabadult a macskáinktól: hetekig kerestem őket, míg véletlenül meg nem tudtam, hol...
Mindenegyben blog 2025. március 15. (szombat), 08:01
Rosszindulatú áttétes rákkal diagnosztizálták Krisztit, akinek a videóit százezrek nézik az interneten...most viszont kiderült valami, ami miatt az emberekhez szólt, és írt egy pár sort...
" Engedjétek meg, hogy tartsak egy kis megemlékezést, most van 3 éve hogy rosszindulatú pajzsmirigy rákkal műtöttek....
Mindenegyben blog 2025. március 15. (szombat), 07:51
A fiam elhozta a barátnőjét a családi nyaralásunkra. Legalábbis végig azt hittem, hogy a lány a barátnője, de aztán kiderült ki is ő valójában és ez tönkretette az életem. 20 éves fiam, Eric megkérdezte, hozhatja-e az új barátnőjét, Jessicát a családi nyaralásunkra. Beleegyeztem, kíváncsi voltam rá. Tökéletes külseje és bája azonnal elnyerte a férjem tetszését, de anyaként nem tudtam elhessegetni az érzést, hogy valami nincs rendben. Három hónapnyi randizás után Jessica egyáltalán nem ismerte Ericet. Amikor megkérdeztem, látta-e már játszani – pedig a kosárlabda Eric élete szenvedélye volt –, meglepetten pislogott: „Kosárlabda? Erről sosem beszéltünk.” Nem tudta, mi a fia szakja, és minden általa javasolt programot elutasított. Aztán, miközben naptejet kerestem a bőröndjében, egy bársony dobozt találtam benne egy gyémánt nyakékkel. Túl drága volt ahhoz, hogy Eric megengedhesse magának. A gyomrom összeszorult, de csendben maradtam. Az utolsó napon, miközben Eric és Jessica a medencénél voltak, a telefonja megcsörrent a konyhapulton. Rápillantottam a képernyőre, és teljesen megdermedtem attól amit ott láttam: A történet folytatása a hozzászólásoknál ⬇⬇
A fiam elhozta a barátnőjét a családi nyaralásunkra. Legalábbis végig azt hittem, hogy a lány a barátnője, de aztán...
Mindenegyben blog 2025. március 15. (szombat), 07:48
A FÉRJEM SZERETŐJE KIDOBTA A RUHÁIMAT AZ UTCÁRA, ÉS KIRÚGOTT A HÁZBÓL – EGY HÓNAP MÚLVA A FÉRJEM ANYJA HÚZOTT EGY OLYAT... 15 év házasság és két gyerek után fedeztem fel a férjem viszonyát. A szeretője volt olyan vakmerő, hogy amíg nem voltam otthon, eljött a házunkba, összepakolta a holmimat, és DOBOZOKBAN AZ UTCÁRA HAJÍTOTTA. A kegyetlen irónia? Egyiküknek sem volt joga hozzá – a ház a férjem családjáé volt. Nem volt hová mennem, így összeszedtem a dolgaimat, és a nővéremhez költöztem, elveszetten, fogalmam sem volt, hogyan szerezzem vissza a gyerekeimet otthon nélkül. Egy hónappal később megérkezett az anyóson. Sosem jöttünk ki jól egymással. A világ másik végén élt, mégis eljött. Megkeresett, és meghívtam egy teára. Leült velem szemben, egyenesen a szemembe nézett, és azt mondta: „Ő a fiam, de amit tett, az NAGYON ROSSZ volt. Te vagy az unokáim anyja, és ebben a történetben ÉN A TE OLDALADON ÁLLOK. És nem csak én.” Aztán átnyújtotta a telefonját, és elindított egy videóhívást. Ami ezután történt, mindent megváltoztatott. Másnap a szeretője olyan hangosan ordított, hogy az egész szomszédság hallotta.... Ugyanis az én drága férjem édesanyja azt csinálta, hogy.... Lent olvasható el a történet
