A gyászoló apa titokban látogatja fia sírját 13 éven keresztül – aztán jön a milliomos cég egy üzenettel
Hirdetés
Hirdetés
Mikor valaki meghal, a családtagok sokszor kitesznek a baleset helyszínére az útra valamit, ami emlékként szolgál. Ez gyakran egy egyszerű fehér kereszt, de lehet valamilyen plüss állat, virág vagy valami más tárgy is.
/Kaliforniában, Richmond városában is helyeztek el egy ilyen kis emléket az út mellett\./
Hirdetés
Ez a földterület azonban az energiaóriás, a Chevron tulajdonában állt, melynek értékét több milliárd dollárra becsültek.
A kis kegyhely már 10 éve ott állt és gondozták is.
Hirdetés
Mindenki tudta, hogy ott van de nem tudták miért és azt sem, hogy ki gondozza azt. Nem is volt ezzel semmi gond egészen 2016-ig, amikor is a területet át akarták alakítani.
A cég nem akarta a kis kegyhelyet eltávolítani mert tudták, hogy fontos valakinek. Ezért egy üzenetet helyeztek el mellette és várták, hogy valaki jelentkezzen.
Ray Olson jelentkezett, aki a fia emlékére készítette ezt a kegyhelyet, aki 2003-ban autóbalesetben halt meg.
Hirdetés
A férfi meg volt róla győződve, hogy majd el kell távolítania a kegyhelyet, ezért 13 éven keresztül mindig csak éjszaka látogatta azt. Tudta, hogy eljön az a nap, amikor a cég el fogja venni tőle az emlékhelyet.
A férfi azonban soha nem gondolta volna, hogy Chevron csak azért bontja le ezt a kegyhelyet, hogy egy újat építsen helyette. Pedig pontosan ez az, amit a cég tett.
Hirdetés
A cég úgy döntött, hogy még egy kis padot is raknak oda, hogy aki meglátogatja a kis sírt, az le tudjon ülni gyászolni.
-Ez a Te helyed Ray, már nem kell éjszaka kijárnod ide. -mondta Joe Lorenz a Chevrontól az MNS-nek.
A cég nagyon hitelesen kezelte ezt a helyzetet, biztosak vagyunk benne, hogy Ray és családtagjai nagyra értékelik ezt és nagyon hálásak.
Úgy éreztem, a testem leáll” – A pajzsmirigyrákos nő elárulta, mi volt az első tünet, amit minden orvos...
Mindenegyben blog 2025. június 30. (hétfő), 07:51
Amikor elhagyott egy fiatalabb nőért, a gyerekeim az ő oldalára álltak – de most, hogy meghalt, hirtelen újra anyának szólítanak…” Tizenöt év csend. Tizenöt év magány. Ennyi ideje nem hívtak fel sem névnapon, sem karácsonykor. Amikor a férjem, Tamás otthagyott engem Eszterért – egy nála húsz évvel fiatalabb nőért –, a gyerekeink gondolkodás nélkül mellé álltak. Végül is Tamás egy nagyvállalat igazgatója volt, befolyással, pénzzel, kapcsolatokkal. És én? Én csak egy „megkeseredett” elvált nő lettem számukra, akit jobb elfelejteni. Sokáig azt hittem, tényleg nincs rám szükségük többé. Aztán Tamás szíve megállt. A temetés után pedig olyan üzenetek kezdtek záporozni tőlük, amilyeneket már rég nem kaptam: – Anya, hogy vagy? – Anyu, nem találkoznánk valamikor? Először nem értettem, mi ez a hirtelen fordulat. Aztán megtudták: Tamás mindenét a fiatal feleségére hagyta. És ekkor... eszükbe jutott, hogy van egy édesanyjuk is, akinek még van valamije. Azóta gyakrabban jönnek. Cukorkával, kedves szavakkal, kis mosolyokkal. De a lányom a minap egyenesen kimondta: – Mama, gondoltál már arra, hogy ideje lenne végrendeletet írni? Csak mosolyogtam. Egyikük sem tudja, hogy a végrendeletem már rég elkészült. És nem nekik szól. Hogy mit terveztem?
Révész Ilona vagyok, 72 éves. Egykoron háromgyerekes családanya, ma már „csak egy néni” a lakótelepen, akinek a...
Mindenegyben blog 2025. június 28. (szombat), 14:36
Semmi képeslap. Semmi hívás. Csak egy szelet torta, egy szám a gyertyán – és a teljes csend. Egészen addig, míg valaki kopogott az ajtón. De amikor kinyitotta, olyasvalaki állt ott, akinek a létezéséről sem tudott… A 97 éves Géza bácsi története egész Magyarországot megrázta.
