A kozmetikus lány szépen lassan szétnyitotta a lábaimat, és olyat művelt, amit én nem kértem!
Hirdetés
Hirdetés
Az intimkozmetikában történt.
Amikor bementem az intimkozmetikába, két fazon között vacilláltam: hagyjak meg egy kis háromszöget vagy legyen teljesen csupasz? /Végül a kis háromszög mellett döntöttem, kétgyerekes anyukaként mégsem akartam kislánynak kinézni odalent\./
Hirdetés
"Ó, a háromszög szép választás" - mondta az intimkozmetikus lány, és azzal a lendülettel szétnyitotta a térdeim, hogy előkészítse a lábam közötti területet.
"Nem szeretnék teljesen csupasz lenni" - hangsúlyoztam, hogy biztosan megértse.
Hirdetés
Amikor az első gyantacsíkot lehúzta a szeméremajkaimról, fel sem sikítottam. A természetes szülés megkeményített. De amikor a második csíkot húzta le, akkor már elgondolkoztam, vajon melyik volt fájdalmasabb.
"Gondolj arra, milyen jó lesz majd a szex" - ismételtem magamban, mint valami mantrát. Felkente a gyantát a szeméremdombra és a bikinivonalra is. Mivel elég sokáig pepecselt, feltételeztem, gondosan kialakította a kis háromszöget odalent.
Hirdetés
Amikor a gyantát lehúzta, majdnem üvöltöttem a fájdalomtól. Aztán lenéztem, hogy lássam az eredményt. A döbbenettől először megszólalni sem tudtam. Teljesen csupasz voltam odalent! Amikor ránéztem, rájött, hogy hibázott.
"Annyira sajnálom!" - mondta szinte kétségbeesve. "Automatikusan csináltam, nem gondolkoztam."
Ebből rájöttem, hogy a kis háromszög nem valami népszerű, mindenki csupaszat szeretne.
Hirdetés
Mire kimondtam volna, hogy "Semmi gond", addigra a lány már elindult kifelé. Az ajtóból visszaszólt: "Várjon itt! Meglátom, mit tehetek."
Azt hittem, majd azzal jön vissza, hogy a gyantázás a ház ajándéka volt, vagy ad egy ingyenes gyantázásra jogosító kupont. De nem. A kezében strasszkövek voltak, és szép lassan felragasztotta a szeméremdombomra háromszög alakban. Nem mondtam semmit, haza akartam menni minél gyorsabban.
Hirdetés
Otthon a 2 éves ikerfiúk nem értették, miért nem jöhetnek be velem a vécére úgy, ahogy eddig. Nem akartam, hogy lássák, csillog anya puncija. Aztán este megmutattam a páromnak - inkább viccesnek találta, nem szexinek. Szép lassan leszedegettük a strasszokat egyesével, és utána hatalmasat szeretkeztünk. Az, hogy teljesen csupasz voltam, teljesen beindított. Mostantól mindig csupaszra gyantáztatom magam odalent.
Hirdetés
2020. szeptember 18. (péntek), 19:30
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
♈ Kos (03.21.–04.19.)Ma a Kosok energiája szinte felrobban, de figyelj, hogy ne veszekedésben vezesd le, hanem...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2025. november 05. (szerda), 08:18
Bálint hazaért, és olyasmit látott, amit soha nem felejt el. A házvezetőnő a lebénult fiával táncolt – és amit ezután megtudott, az mindent megváltoztatott.
Noel valaha az élet öröme volt maga: futott, nevetett, mindenkit megfertőzött a derűjével. Aztán egy hirtelen baleset egyetlen pillanat alatt elvette tőle mindezt. Fél év telt el, és a kisfiú már csak csendben ült a kerekesszékében, üres tekintettel bámulta a falat.
Apja, Bálint, aki addig mindig mindent megoldott, most először érezte, hogy a pénz és a hatalom semmit sem ér. Próbált orvosokat, terápiákat, csodákat – de semmi sem mozdult meg Noelben. Csak a némaság maradt.
Egy nap megjelent a házban Sofia, a fiatal házvezetőnő, akit azért hívott, hogy segítsen gondoskodni a fiúról. A lány halk szavú volt, mosolya meleg, és minden mozdulatában ott volt valami megmagyarázhatatlan nyugalom.
Egy délután, miközben port törölt, zenét tett be a nappaliban. Nem volt szándékos, csak egy régi dallam szólt halkan. Amikor hátranézett, észrevette, hogy Noel ujjai finoman megmozdulnak a karfán – mintha a zene átjárná őt.
Sofia nem szólt semmit. Csak táncolni kezdett – lassan, könnyedén, mintha a levegővel együtt ringatózna. A kisfiú figyelte, majd a keze megint megmozdult.
– Látod? – mosolygott rá Sofia. – A tested nem felejtett el örülni. Csak hallgass a dallamra.
Noel szemében apró fény csillant. Hónapok óta először mosolygott.
Onnantól minden délután közösen hallgattak zenét. A fiú tanulta, hogyan mozgassa a karját a ritmusra, és Sofia türelmesen vezette. A ház újra élettel telt meg.
Egy délután, amikor Bálint a szokásosnál korábban ért haza, halk zene szűrődött ki a nappaliból. Megállt az ajtóban, és benézett.
A fia a kerekesszékében ült, és Sofia mellette táncolt. Noel nevetett, a karját a dallam ütemére mozgatta, és a szoba megtelt meleg fénnyel.
Bálint szó nélkül figyelte őket. A szeme megtelt könnyel.
Az, ami ezután történt… mindent megváltoztatott.
A folytatást az első kommentben találja. ??
