A spermadonor 19 gyermeke a szobában várakozik – ez történik mikor a férfi belép .Ilyenről sem hallunk minden nap. Szép apa, csuda szép gyermekek. Igazán érdekes találkozás!
Hirdetés
Hirdetés
A művész Michael Rubino 30 éves korában spermadonor lett, írta Daily Mail. Akkoriban aláírt egy szerződést, melyben az áll, hogy gyermekeit 18 éves korukig nem láthatja és nem veheti fel velük a kapcsolatot.
/Ezért a most 57 éves férfi éveken keresztül csak a “929\-es számú donor” néven volt nyilvántartva\./
Hirdetés
Az idei éveb azonban valami különleges történt. Michael gyermekének egyik édesanyja úgy döntött, felkeresi a férfit és az által nemzett összesen 19 gyermeket és szervez egy találkozót velük.
Hirdetés
Mindenki nagyon örült az ötletnek és a találkozó nyáron létre is jött. A lenti filmben láthatjuk, hogyan is zajlott egy része.
Michael elmondta az Inside Edition-nek, hogy nagyon ideges volt a találkozó előtt de amikor belépett a terembe csak egy valamit érzett:
-Csak annyit éreztem, hogy mindannyiukat azonnal megszerettem abban a pillanatban, amikor megláttam őket.
Nézd meg a filmet és azt az érzelmekkel teli jelenetet, amikor Michael találkozik a gyerekekkel.
Hirdetés
Kérjük oszd meg ezt a cikket családoddal és barátaiddal.
2017. október 02. (hétfő), 20:29
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
