Öt gyermekem teljesen megfeledkezett a 93. születésnapomról — egyedül töltöttem, amíg meg nem szólalt a csengő A nevem Feri bácsi, és 93 év élettapasztalat után bátran kijelenthetem, hogy áldott és örömteli életem volt. A feleségem néhány évvel ezelőtt elhunyt, és azóta csak én maradtam, valamint az az öt csodálatos lélek, akiket együtt hoztunk a világra — a gyermekeink. Emlékszem, milyen izgatott voltam, amikor közeledett a 93. születésnapom. Írtam öt levelet a gyerekeimnek, és meghívtam őket. Nem akartam, hogy csak a telefonon keresztül halljam a hangjukat; át akartam ölelni őket, és megosztani velük az összes történetet, amit az évek során félretettem! A boldogságom határtalan volt, amikor elképzeltem a találkozást. Minden autó hangjára megdobbant a szívem, de ahogy az órák teltek, a szememben lévő remény kezdett elhalványulni. Egyre nyugtalanabb lettem, miközben a konyhaasztal körül álló öt üres széket néztem. Többször hívtam őket telefonon, de nem vették fel. Ekkor kezdett tudatosulni bennem, hogy valószínűleg egyedül fogom tölteni ezt a különleges napot, ahogyan sok más napot is. De aztán végül megszólalt a csengő. ?⬇️A teljes történet a kommentek között található. ⬇️
A kisfiú ikertestvére sírjához ment, és este 11-kor sem tért haza – Megrázó történet a gyász és a szeretet erejéről „Anya, apa! Kérlek, hagyjátok abba!” – kiáltotta Marci, miközben berohant szülei hálószobájába. A kisfiú nem bírta tovább hallgatni Eszter és Péter folyamatos vitáit. Marci szíve összetört. Borzasztóan hiányzott neki Tamás, az ikertestvére, akit nemrég veszített el egy tragikus balesetben. Annyira fájt neki a veszteség, hogy azt kívánta, bárcsak ő is vele ment volna. Úgy érezte, hogy szülei már nem törődnek vele, a fiukkal, aki még életben maradt. „Utállak titeket…” – suttogta könnyeivel küszködve. „Nem akarok veletek élni! Elmegyek Tamáshoz, mert csak ő szeretett igazán!” Miközben Eszter és Péter tovább vitatkoztak, észre sem vették, hogy Marci kiszaladt az ajtón, kezében a kertből szedett dáliákkal, és a közeli temetőbe indult, testvére sírjához. A kisfiú ujjait Tamás sírkövére helyezte, és zokogva könyörgött: „Tamás, kérlek, kérd meg az angyalokat, hogy hozzanak vissza! Anya és apa állandóan veszekszik, és már nem szeretnek engem. Kérlek, gyere vissza!” Hirtelen furcsa zajt hallott maga mögött. Mintha valaki lépteit érezte volna a temető sötétjében… Eszter szíve zakatolt. Már este 11 óra volt, amikor benézett Marci szobájába, de a kisfiú nem volt ott. Péterrel együtt azonnal Tamás sírjához siettek. A temető azonban kihaltnak tűnt, és sehol sem látták Marcit. „Marci!” – kiáltotta Eszter kétségbeesetten. „Marci, itt vagy?” Ekkor Péter megérintette feleségét. „Nézd!” – mondta döbbenten, miközben egy távoli fényre és különös hangokra mutatott a temető mélyén. A teljes történet megrázó fordulatokat tartogat, amit az olvasók a kommentekben találhatnak meg..
Fiam halála után a menyem összepakolta a dolgaimat, és közölte, hogy el kell hagynom a saját otthonomat" Amikor a fiam, Dániel egy autóbalesetben életét vesztette, a világom darabokra hullott. Nem sokkal a tragédia után a menyem, Gréta váratlanul megjelent a házamban. Az arca hideg és kifejezéstelen volt, a hangja rideg. Köszönés nélkül a hálószobám felé vette az irányt, és minden figyelmeztetés nélkül elkezdte a ruháimat kiszórni a szekrényből az ágyra. – Mit művelsz? – kérdeztem, miközben a pánik kezdett eluralkodni rajtam. – Össze kell pakolnod – válaszolta ridegen. – Elköltöztetlek. Bellát, a kutyádat is. A szavai úgy ütöttek szíven, mintha kitépték volna belőlem az életet. – Ez az én otthonom! Mégis mit akarsz ezzel? – kérdeztem kétségbeesetten. – Ez most már az én házam – szólalt meg keményen. – Már mindent elintéztem. Egy idősek otthonába fogsz költözni. Gréta egyetlen pillanatra sem lassított. Rideg hatékonysággal csomagolt, figyelmen kívül hagyva a könnyeimet és tiltakozásomat. Egy órával később már a kocsijában ültem, a dolgaim a csomagtartóban, és az otthonomtól egyre távolabb haladtunk. Ahogy egy erdős szakaszon haladtunk át, egy rémisztő gondolat fogalmazódott meg bennem: talán Gréta terve ennél is rosszabb, mint amit elképzeltem. ⬇️⬇️A teljes történet a kommentek között található
A Négyéves Kisfiam Rettegett a Nagymamájától – Amikor Megtudtam, Miért, Bosszút Álltam!
A Négyéves Kisfiam Rettegett a Nagymamájától – Amikor Megtudtam, Miért, Bosszút Álltam!1. rész – Gyanú és félelemEgy...
A Biblia, Ami Megváltoztatta Egy Unoka Életét
Az Örökség, amit a Biblia Rejtett1. részEgy elveszett kapcsolat és egy váratlan örökségMáté az asztalánál ült, és...
Feleségem megtalálta az unokáinknak kötött pulóvereit egy használtcikk boltban – annyira összetört, hogy tanítanom kellett nekik egy leckét
Feleségem megtalálta az unokáinknak kötött pulóvereit egy használtcikk boltban – annyira összetört, hogy tanítanom...
Egyedül nevelem az unokáimat, miután a lányom meghalt – egy nap egy nő kopogott az ajtómon egy döbbenetes titokkal
Egyedül nevelem az unokáimat, miután a lányom meghalt – egy nap egy nő kopogott az ajtómon egy döbbenetes...
Amikor az otthon már nem közös
Amikor az otthon már nem közösAmikor évekkel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy anyámmal közösen élünk a házban, minden...
Az örökségként kapott ékszerdobozom üres volt – A férjem bevallotta, de a hazugságai itt még nem értek véget
Az örökségként kapott ékszerdobozom üres volt – A férjem bevallotta, de a hazugságai itt még nem értek véget Aznap...
A férjem hazahozta a terhes szeretőjét, és közölte, hogy költözzek anyámhoz – A bosszúm kegyetlen volt Nyolc év házasság. Gyerekek még nem voltak, de én azt hittem, boldogok vagyunk. Teljes állásban dolgoztam, fizettem a számlákat, gondoskodtam a házról – mindent megtettem, amit egy jó feleség tesz. Aztán egy este kicsit később értem haza, és ott ült Ő. Egy nagyon terhes nő a kanapémon. A szívem kihagyott egy ütemet. Azt hittem, talán egy rászoruló barát. De aztán megláttam Máté arcát, és minden világossá vált. – Beszélnünk kell – mondta teljes nyugalommal. Aztán eldobta a bombát: – Ő itt Lilla. Terhes. Az én gyerekemmel. Úgy döntöttünk, hogy együtt leszünk. Megmerevedtem. Majd még ennél is arcátlanabb dolgot mondott: – Szerintem a legjobb lenne, ha anyádhoz költöznél. Mi pedig átvesszük a házat. Elállt a szavam. A vérem forrt, de megőriztem a hidegvéremet. A szemébe néztem, és csak ennyit mondtam: "Rendben, összepakolok." DE NEM AZÉRT, HOGY ELHAGYJAM A HÁZAT. AZÉRT, HOGY MEGTANÍTSAM NEKI ÉLETE LEGNAGYOBB LECKÉJÉT. ⬇️ ⬇️A teljes történet megrázó fordulatokat tartogat, amit az olvasók a kommentekben találhatnak meg
Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.
Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!