BORZALOM, amit ma a kecskés telepi vasúti átjáróban át kellett élnem, de EZ a 2 hős férfi megmentette az életemet! Kérlek szépen mindenkit, hogy egy megosztással segítsen eljuttatni üzenetem ezekhez a nagyszerű emberekhez!
Hirdetés
Hirdetés
Megszeretném köszönni annak a két embertársamnak, akik ma a kecskés telepi vasúti átjáróban a kocsim tűzoltásában oroszlán részt vállaltak. Ha ők nincsenek nagyobb baj is lehetett volna! A kialakult helyzetben sem megköszönni, sem a nevüket megkérdezni nem tudtam, így a Facebook közösséghez fordulok! /Legyetek szívesek segíteni megtalálni ezeket a hősöket, akik megmentették az életemet\./
Hirdetés
Hatalmas hálával tartozom nekik. Köszönöm szépen!
Vannak még jó emberek ebben a városban!Kérlek szépen mindenkit, hogy egy megosztással segítsen eljuttatni üzenetem ezekhez a nagyszerű emberekhez! Hálásan köszönöm!
2018. augusztus 21. (kedd), 20:34
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Véletlenül derült ki, hogy az örökbefogadott lányom a saját biológiai gyermekemSzerző: Faragó Katalin2024. szeptember...
Mindenegyben blog 2025. január 16. (csütörtök), 17:45
Amikor a feleségemmel elmentünk egy árvaházba, hogy örökbe fogadjunk egy gyermeket, olyan kislányra bukkantunk, aki a megszólalásig hasonlított a lányunkra!
Kata és én régóta álmodoztunk arról, hogy bővítjük a családunkat. Sajnos Katának nem lehet saját gyermeke, így hárman alkottunk egy kis családot: ő, én, és az én csodálatos ötéves kislányom, Nóri az előző házasságomból. Mindketten rajongásig imádjuk őt.
Hónapokig tartó beszélgetések és lelki vívódás után végül úgy döntöttünk, hogy belevágunk az örökbefogadásba.
Aznap reggel megérkeztünk az árvaházba, és egy órát beszélgettünk az igazgatónővel, Tóth Edittel, aki elmesélte, mire számíthatunk. Ezután bevezetett minket a játszószobába, ahol a gyerekek voltak.
Kata és én együtt játszottunk és beszélgettünk a gyerekekkel. Mindannyian lenyűgözőek voltak. Ha tehettük volna, mindegyiküket hazavisszük. De megegyeztünk abban, hogy olyan gyermeket szeretnénk örökbe fogadni, akivel azonnal különleges kötődést érzünk.
Éppen egy csoport gyereknek segítettünk a kirakós játékban, amikor valaki megérintette a vállamat. Megfordultam, és egy kislány nézett rám nagy, csillogó szemekkel. Azt kérdezte:
– Te leszel az új apukám? Egyszerűen érzem, hogy te vagy az!
MEGFAGYTAM. Kata úgy nézett ki, mintha mindjárt elájulna. A kislány, aki előttem állt, PONTOSAN úgy nézett ki, mint Nóri, aki éppen otthon volt a bébiszitterünkkel.
A kislány kinyújtotta a kis kezét, és ekkor vettem észre – ugyanolyan anyajegy volt a csuklóján, mint Nórinak.
– Hogy hívnak? – kérdeztem remegő hangon. Az életünk abban a pillanatban örökre megváltozott.⬇️ ⬇️A teljes történet a kommentek között található.