A leghidegebb földi hőmérsékletet, -89,2 ºC-ot az antarktiszi, orosz Vosztok állomáson mérték 1983. július 21-én és itt volt a legalacsonyabb havi átlaghőmérséklet is, -72 ºC.
/Az Antarktisz nemcsak a leghidegebb, de a legszárazabb kontinens is, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki\./
Ám a világ leghidegebb állandóan lakott településeit tekintve (átlaghőmérsékletük alapján rangsorolva) Oroszország szibériai területei vezetnek, nem hiába legendás már-már fogalommá vált a "szibériai hideg" kifejezés.
Az állandóan lakott területek hideg rekordját a 800 lakosú szibériai Ojmjakon tartja .Itt 1933. február 6-án -71,2 ºC-ot mértek. A település tartja a Föld egy pontján mért legnagyobb abszolút hőmérséklet-ingadozás rekordját is: 109,2 ºC-kal. Ez a kelet-szibériai város éghajlatát a téli extrém hideget nyáron akár +35 ºC-os meleg váltja. A 0 ºC -t azonban csak májustól szeptemberig haladja meg a hőmérő higanyszála.
Ojmjakon környékén figyeltek fel rá és írták le a tudósok azt a ritka jelenséget, amelyet a levegő "recsegésének" lehetne nevezni. A nagy csendben mintha búzaszemeket szórnának széjjel. Ilyen hangot ad a teljesen száraz hidegben kilehelt s rögtön megfagyó pára.
A gyerekeket - 20 ºC alatt nem engedik ki játszani, mert a hideg annyira megterheli szervezetüket, hogy összeomolhat a keringésük. Ezt a helyet tekintik a Föld hideg pólusának.
Szibéria szívében található Verhojanszk földünk második leghidegebb helye,az itt 1885 januárban mért legalacsonyabb hőmérséklet -68°C (alkohol-termométer)volt. A Yana folyó partján épült jéghideg városkának kb. 1500 lakosa van.
Szeptember és március között az átlag napos órák száma mindössze 5 a 24-ből decemberben és januárban szinte teljes sötétség uralkodik. Télen a napi hőmérséklet általában - 50 és - 40 ºC közötti, de a 19. században mértek -70 ºC körüli értéket is. Manapság sok extrém turista látogatja a települést, melyet még az orosz cárok alapítottak a száműzötteknek.
A kétszázezer lakosú Jakutszkban a januári nagy hidegben olykor -60 ºC-ig is süllyed a hőmérő.
A hónapokon át tartó kemény télidőben a város mellett folyó Léna, amelynek mélysége itt a 8-10 métert is eléri, fenékig befagy. A kilenc hónapon át tartó télben csak ritkán lehet látni a napot,a levegő metszően hideg, száraz.
Az itt élők ha nem muszáj nem mennek ki a fagyos hidegbe ha mégis akkor alaposan felöltöznek: mindennapos viselet a rénszarvasszőrből készült csizma, a nők bundát hordanak, a férfiak vastag lúdtollkabátot, prémes sapkát.
A tősgyökeres jakutok (szahák) a lakosság mintegy harmadát teszik ki - vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel és lótenyésztéssel foglalkoztak-foglalkoznak.
A ritka ásványok adják Jakutföld gazdaságának alapját. A Szaha Köztársaság arany- és a gyémántlelőhelyei a világon a leggazdagabbak.
A legújabb kor egyik fellendülő ágazata a "hidegturizmus". Ennek egyik érdekes programja a Jakutszk-Ojmjakon autós rali. Bár ezt minden évben márciusban rendezik meg, amikor már "csak" -30-35 ºC van, nem gyorsasági, hanem inkább túlélési versenynek nevezhető. A szó szoros értelmében vett "túlélésüket" csak annak köszönhetik a felmagasított, átalakított speciális terepjárók pilótái és navigátorai, hogy egy-egy helyi autóversenyző vagy tapasztalt gépkocsivezető szegődik melléjük kötelezően. A helyi viszonyok ismerete nélkül egyetlen legénység sem érne célba. Ennek ellenére Jakutföld és az orosz autósport vezetői remélik, hogy az emberpróbáló "hidegrali" idővel olyan népszerű lesz, hogy konkurálhat a hozzá képest összehasonlíthatatlanul könnyebb Párizs-Dakar rallyval. Aki aztán gépkocsin vagy bárhogy elér Ojmjakonba, az északi félteke hideg pólusára, erről speciális diplomát kap...
Aki ezek után egy extrém hideg téli kalandra indulna, bemelegítésként látogasson el valamelyik kevésbé hideg országba, hogy tisztába legyen tűrőképességével. -vilagutazo.blog.hu
2016. december 22. (csütörtök), 22:58