Egy fiatal, védtelen vak lány utazott a villamoson vakvezető kutyájával, amikor felszállt egy már nem szomjas hőzöngő. A borzalmak ezután kezdődtek...
Hirdetés
Hirdetés
Egy fiatal, védtelen vak lány utazott a villamoson vakvezető kutyájával, amikor felszállt egy már nem szomjas hőzöngő. A borzalmak ezután kezdődtek. /Minderről így ír a sértett, vak lány\: "Szeretnék veletek megosztani egy esetet, és jöhet a negatív, pozitív gondolat is, mert abszolút érdekel a véleményetek\./
Hirdetés
.
Magyarázatnak:Kristály a vakvezetőkutyám!
Nem lázadni szeretnék, de még is milyen világot élünk?!
A mai napon utaztam a munkahelyemre az 1-es villamoson. Nem ültem le, megálltam Kristállyal az ajtóhoz közel mondván, hogy "Úgy is keveset megyek.
Hirdetés
". Erre felszállt egy ember, de semmi különöset nem állapítottam meg addig róla, míg Kristálynak címezve a következőket mondta: "Ebből nem kapsz, mert ez bor..". Innentől kezdve elgondolkodtam, hogy biztos nem a legbeszámíthatóbb a kedves utas.
[ad]
Erre még közelebb húztam magamhoz Kristályt, hogy nehogy elfogadjon bármit is az embertől. Elkezdett valami zacskóval csörögni, és valahogy éreztem, hogy Kristálynak akar valamit adni.
Hirdetés
Igazam volt, Kristály már nyitotta volna a száját mire gyorsan elrántottam, mire a reakció üvöltözés lett, illetve nekem vágott egy cukrot. Semmit nem szóltam, mivel nem is látok, egyedül is vagyok, lány is vagyok stb., tehát esélytelen, hogy én vagyok az erősebb. Arrébb álltam, de hiába, mert csak tovább üvöltözött "Dögölj meg! Megjegyzem ezt legalább hatszor elmondta", "Nyomorék vak g*ci vagy! ezt is sokszor elmondta", "A kutyád tovább fog élni mint Te, dögölj meg!", "A kutyád okosabb mint Te! fogalmam sincs miből szűrte ezt le, de hiszek neki", "A rák egyen meg!". Nagyjából ezeket hallgattam végig csöndben, míg le nem szállt.
Hirdetés
Elképesztő volt, hogy SENKI, de SENKI nem szólt oda, hogy abba hagyhatná vagy bármi. Ez nem elvárás, de kérem szépen rajtam látszik elég erősen, hogy fizikumban gyengébb vagyok, így nem kockáztatom, hogy még jobban felhergelem és nekem jön.
Bezzeg, amikor leszállt akkor mindenki tudott erről beszélni, és hogy mi volt ez stb…”
Eddig a történet.
Hirdetés
Szomorú, elkeserítő és dühítő, milyen gyávák is tudunk lenni mi, emberek. Tényleg így kell ennek történnie ma, Magyarországon???
